Rendeletek tára, 1922

Rendeletek - 43. A m. kir. belügyminiszter a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértőleg kiadott 1922. évi 51.037. B. M. számú rendelete, a választójogból kizáró katonai (honvéd) büntetőbirósági büntető itéletek megjelöléséről.

43. 51.007/1022. R. M. sz. 217 a) három hónap, ha a vétségre a törvényben legnagyobb büntetés gyanánt elsőfokú — súlyosbítás nélküli — fogság, vagy ötven forintig terjedhető pénzbüntetés van szabva ; b) hat hónap, ha az elsőfokú fogság súlyosbítással, vagy kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetés van meghatározva ; c) egy teljes év, minden még szigorúbb büntetés, úgyszintén elbocsátás, állandó lefokozás, vagy jogok és jogosítványok elvesztésének terhe alatt tiltott vétségeknél. Ktbt. 136. §. De az elévülés csak annak válik javára, aki a) a bűntettből vagy vétségből származó haszonnak nincs már birtokában ; b) amennyire azt a bűntett vagy vétség természete megengedi, tőle kitelhetőleg kártérítést is adott ; továbbá c) a bűntett elévülésére meghatározott idő alatt újabb bűntettet el nem követett, vagy a vétség elévülésének ideje alatt bűntettben vagy vétségben bűnössé nem vált ; és d) a bűntett elkövetése után az államból meg nem szökött Ktbt. 137. §. Az elévülés attól az időponttól kezdődik, amelyben a bűntett vagy a vétség a törvényhez képest (15—18. §-ok) elkövetettnek tekintendő ; az oly törvényszegéseknél pedig, amelyek többször ismételtettek, avagy hosszabb ideig folytattattak, azon a napon veszi kezdetét, amelyen a tett utoljára követtetett el. Ha valamely bűntettel vagy vétséggel vádolt egyén már vizsgálat alatt állott és jogérvényes ítélettel nem bűnösnek nyilváníttatott volna : ellene a bűnössége mellett szóló új bizonyítékok alapján új vizsgálat nem indítható akkor, ha az itélet jogerőre emelkedésének időpontjától fogva a jelen törvényben meghatározott idő már elmúlt. Ktbt. 138. §. Valamely bűntettnek vagy vétségnek elévülése félbeszakad, ha az illetékes bíróság jogos gyanuokok alapján oly határozatot hozott, hogy a vádlottat kérdőre vonja, vagy ha e határozat folytán a vádlottnak kihallgatására való megidézése vagy elfogatása, nyilvános köröztetése (intézvény által) vagy üldüzése, avagy nyomozólevél kibocsátása rendeltetett el. Ktbt. 139. §. Az oly bűntetteknél, amelyekre halálbüntetés van szabva és a szökés katonai bűntetténél, az elévülés nem oltalmaz a vizsgálat és büntetés ellen.