Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 228. A m. kir. igazságügyminiszter 1921. évi 31.301. számú rendelete, a vagyonátruházási illetékekről szóló 1920 : XXXIV. t.-c. 63. §-ában szabályozott felfedező esküre vonatkozó eljárásról.

228. 31.301/1921. I. M. iá, 795 A vagyonátruházási illetékekről szóló 1920 : XXXIV. t.-c 63. §-a szerint, ha a pénzügyi hatóság olyan adatok birtokába jut, amelyek alapos gyanút keltenek arra, hogy a vagyont helytelenül vagy nem teljesen mutatták ki, vagy azt elhallgatták, és hogy a hagyatéki vagyon kimutatására kötelezett a kiszabási alap helyte­lenségéről vagy az elhallgatásról tudomással bir, a kihallgatandó lakóhelye alapján illetékes biróságot megkeresheti, hogy a be­vallásra kötelezettől a felfedező esküt vegye ki,* Ezt a megkeresést legfeljebb két évvel a hagyaték átadása után, vagy ha a hagyatéki eljárást vagyon hiányában megszün­tették, két évvel az erről szóíó végzés meghozatala után, ha örö­kösödési bizonyítványt adtak ki, két évvel ennek kiadása után, végül abban az esetben, ha a hagyatékot a biróság egyáltalán nem tárgyalta, két évvel a hagyatéki kimutatás beadása után, ha pedig hagyatéki kimutatást sem adtak be, az illeték kiszabásához való í jog elévülése előtt, azonban mindig csak a pénzügyminiszter előzetes engedélye alapján lehet beadni. Ha a pénzügyminiszter a felfedező eskü kivételét szüksé­gesnek tartja, a pénzügyigazgatóság a pénzügyminiszter által jóváhagyott megkeresését az illetékes bíróságnak küldi meg. 2. §. j A felfedező eskü elrendelését kérő megkeresés tárgyalására az a járásbiróság illetékes, amelynek területén az esküre bocsá­tandó fél lakik. A járásbiróság a megkeresés alapján a felfedező eskü Javé­telének elrendelése kérdésében tárgyalást tűz ki, arra a megkereső pénzügyigazgatóságot, valamint a megesketendő felet megidézi. Ha a hagyatékot bíróság tárgyalta, vagy ha örökösödési bizo­nyítványt adtak ki, az ezekre vonatkozó iratokat, ha pedig a hagyatékot a biróság nem tárgyalta, a kiszabási iratokat, amény­nyibeh azok a megkereséshez csatolva nem voltak, beszerzi. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A tárgyalásra és a bizonyítás felvételére az 1911:1. törvénycikk idevágó ren­delkezései megfelelően alkalmazást nyernek. A megesketendő felet a, tárgyalás berekesztése előtt figyel­meztetni kell arra, hogy a hagyatéki kimutatásban tett beval- • lását még minden hátrányos következmény nélkül helyesbitheti ­vagy kiegészítheti. A tárgyalás berekesztése után esetleg tett vallomás azonban a fél részére a büntetlenséget már nem bizto­sítja, hanem a pénzügyigazgatóság az ilyen utólagos vallomás alapján büntetőeljárás megindítása végett feljelentést tesz. Ebből a célból a biróság az ilyen utólagos vallomást is jegyzőkönyvbe foglalja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom