Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 8. A m. kir. minisztérium 1921. évi 601. M. E. számú rendelete, a pénzintézeteknél és bankcégéknél elhelyezett betétek husz (20)%-ának zárolásáról szóló 10.598/1920. M. E. sz. rendelet kiegészitéséről.

8. COÎ/1921. M. E. sz. 2Ï nemeket (valutákat, illetőleg devizákat) azoknak a budapesti értéktőzsdén, budapesti tőzsdei jegyzés hiányában pedig a legközelebbi külföldi tőzsdén 19a0. évi december hó 17-én jegyzett záróárfolyamok középárfolyamán számított korona értékével kell számitásba venni. Ezen rendelkezést szempontjából egy pénzintézet és annak székhelyén levő fiókjai ugyanazon intézetnek tekintendők. Külföldi honosoknak és cégeknek külföldi jogi személyeknek - (vagyonösszességeknek) követeléseire a zárolás nem terjed ki (10.598/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-a) ; olyan külföldi honosoknak és cégeknek a követeléseit azonban, akiknek állandó lakóhelye Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén van, vagy akik legalább egy évig egyfolytában vagy jövedelemszerzés céljából huzamosan itt tartózkodnak, úgyszintén oly cégek követeléseit, amelyeknek Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén is van székhelyük, üzlettelepük vagy fiókjuk, zárolni kell. Az előbbi bekezdésben foglaltak alkalmazandók Magyarország idegen közigazgatás alatt álló területein községi illetőséggel biró lakosoknak és az ott levő cégeknek a követeléseire vonatkozólag is, a cseh-szlovák állam területén községi illetőséggel biró lakosok és ott levő cégek követelései tekintetében érintetlenül fennmarad a 6.583/1920. P. M. sz. pénzügyminiszteri rendelet 2. §-ának az a rendelkezése, amelynek értelmében e követelések 20%-a zárolás alá esik mindaddig, amig a két állam más megállapodásra nem jut. Azt, hogy valamely betét vagy letét tulajdonosa külföldi honos-e, vagy pedig Magyarországnak idegen közigazgatása alatt álló területén bir-e községi illetőséggel (10.598/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-a), a pénzintézetek (bankcégek) nem kötelesek vizsgálat tárgyává tenni, hanem vélelmezhetik, hogy a fél honossága,, illetőleg községi illetősége állandó lakóhelyéhez (székhelyéhez) igazodik. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy a betét vagy letét tulajdonosa magyar honos, és hogy községi illetősége Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén van. A betét vagy letét tulajdonosa a jelen §-on alapuló vélelmekkel szemben az ellenkezőt bizonyíthatja. Külföldi cégeknek belföldön levő fiókjait a betétek és letétek zárolása szempontjából belföldi cégeknek kell tekinteni. Betűkre, jeligére vagy más efféle megjelöléssel betett összegeket belföldi betétnek, illetőleg követelésnek kell tekinteni.