Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 2. A m. kir. minisztérium 1921. évi 302. M. E. számú rendelete, az úgynevezett közoktatásügyi népbiztosság szervezetébe csoport, ügyosztály vagy más elnevezés alatt beillesztett szervek és az általuk létesitett intézmények felszámolásáról.

2. 302/1921. M. E. sz. 5 4. §. A felszámoló bizottság a felszámoló tömeget vagy intézményt harmadik személyekkel szemben megillető igényeket a tömeg vagy intézmény képviseletében a budapesti kir. törvényszék, mint kerületi gazdasági bíróság előtt érvényesiti. Az eljárásra az úgynevezett tanácsköztársaság tényeiből felmerülő vitás ügyekben eljáró gazdasági biróságokról szóló 8.759/1920. M. K. számú ^a Budapesti Közlöny 1920. évi október hó 15. napján megjelent 237. számában kihirdetett) rendelet*) nyer alkalmazást. A felszámoló bizottságot a perben vagy a végrehajtási eljárásban a m. kir. kincstári jogügyi igazgatósáig, vagya bizottság elnökétől megbizott más jogi képviselő képviseli. A kerületi és a központi gazdasági bírósághoz a jelen rendeletben szabályozott ügyekben bíráskodásra hivatott ülnököket a 3. §. szerint a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve nevezi ki. Közszállitásra és közmunka végzésére irányuló mindazokat a szerződéseket és egyéb jogi tényeket, amelyek a felszámoló intézmény tekintetében az 1919. évi március hó 20. és 1919. évi augusztus hó 7. napja közötti időben jöttek létre, és a jelen rendelet életbelépte előtt még kölcsönös teljesítéssel vagy egyébként meg nem szűntek, a felszámoló bizottság felülvizsgálja abból a szempontból, vájjon ezek a szerződések vagy egyéb jogi tények az államnak, az általa fenntartott törvényes üzemeknek, intézeteknek és intézményeknek érdekükben állottak-e, szükségesek voltak-e, háramlott-e azokból gazdagodás vagy egyéb előny az államra vagy annak törvényes üzemére, intézetére vagy intézményére, amelynek érdekében a szolgáltatást kikötötték. A felszámoló bizottság a felülvizsgálat eredményéhez képest a szerződést vagy egyéb jogi tényt, hacsak a féllel máskép nem egyezik meg, változatlanul fenntartja, vagy pedig azt mint érvénytelent mellőzi, és a feleket a kapott szolgáltatás kölcsönös visszatérítésére kötelezi. Ha a szerződés tárgya az államnak, üzemének, intézetének vagy intézményének már az 1919. évi március hó 21. napja előtt birtokában volt, vagy az 1919. évi augusztus hó 7. napján után birtokába került, vagy ha az állam a szerződés vagy egyéb jogi tény révén egyébként alaptalanul gazdagodnék, a szerződésnek már teljesített részét el kell ismerni. Ha a szerződés teljesítését még egyik fél sem kezdette meg., az ügyletet mint érvénytelent mellőzni kelL l

) Lásd : Magy. Rend. Tára, 1920. évf., 508. o.