Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 177. A m. kir. belügyminiszter 1921. évi 91.200. számú körrendelete, a tényleges szolgálatban álló és a nyugdijazott községi közigazgatási alkalmazottak, valamint özvegyeik és szülőtlen árváik részére járó rendkivüli segélynek folytatólagos engedélyezéséről és felemeléséről.

177. 91.200/1921. B. M. sz. 601 együttes összegét legfeljebb olyan összeggel lehet csökkenteni, hogy az érdekelt alkalmazott együttvéve a havi drágasági segélynek a felét és a rendkívüli segély eddigi (fel nem emelt) összegének a felét (a jelen rendelettel felemelt összegének egy negyedét) kitevő összeget kapjon. A havi drágasági segélynek, illetőleg rendkívüli segélynek a fentiek értelmében való megállapításánál először a rendkívüli segélyt kell csökkenteni, és csak amennyiben az már teljesen ki van merítve, akkor kell a havi drágaság? segélyt csökkenteni. A nem ingatlan haszonélvezetének vagy nem tüzifajárandóságnak, hanem egyéb természetbeni járandóságnak élvezetében álló alkalmazottak havi drágasági segélyének és rendkívüli segélyének a megállapításánál ezt a természetbeni járandóságot általában véve figyelmen kivül kell hagyni, kivéve azt az esetet, ha a természetbeni járandóságnak olyan jelentékeny értéke van, hogy a fentieknek megfelelően való számításba vétele indokoltnak látszik. Ilyen esetekben a havi drágasági segélynek és rendkívüli segélynek az összegét esetről-esetre a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg fogom megállapítani. Ha az ingatlan haszonélvezetében álló alkalmazott a főszolgabíró által hitelesített helyhatósági bizonyítvánnyal hitelt érdemlőleg igazolja, hogy a haszonélvezetében levő ingatlan vagy annak egy része teljesen terméketlen, és még mint nádas, rét vagy legelő sem használható, *a terméketlen területet a havi drágasági segély, illetőleg rendkívüli segély megállapításánál teljesen figyelmen kivül kell hagyni. Amennyiben az alkalmazottat megillető ingatlan bérbe van adva, a .bérösszeg készpénzváltságnak tekintendő. Amennyiben a bér nem készpénzben, hanem természetbeni szolgáltatásban van megállapítva, ez esetben a természetben szolgáltatott anyagnak — a szolgáltatás teljesítésére nézve megállapított időpont szerinti — piaci átlagárát kell készpénzváltságnak tekinteni. A tüzifajárandóság számbavételénél egy öl fa 4 ürméterrel, 1 ürméter pedig 4.25 q-val számítandó. Ha valamely alkalmazott ugy természetbeni járandóságot, mint készpénzváltságot is élvez, ez esetben a természetbeni járandóság értékét a fentieknek megfelelően, vagyis 1 katasztrális hold ingatlan 640 négyzetöl szőlővel —6'8 q tűzifával— 1.000 K készpénzváltsággal, készpénzre kell átszámolni, ,és az egész összeget, mint készpénzváHságot kell figyelembe venni. Ha valamely alkalmazott tüzifajárandóság helyett kapott készpénzváltságán felüa még más természetbeni járandóság helyett is élvez készpénzváltságot, ez esetben a különböző cimeken élvezett összegeket mind mint tüzifajárandóság helyett kapott kószpénzváltságot kell számításba venni. Amennyiben akár a természetbeni járandóságok mennyisége