Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 112. A m. kir. minisztérium 1921. évi 11.165. M. E. számú rendelete, a trianoni békeszerződés 168., 175. és 176. cikkében felsorolt ingóságok bejelentéséről és zár alá vételéről.

348 112. 11.165/1921. M. E. sz. A jelen §-ban emiitett s magántulajdonban állott ingóságok, amen.nyiben azok a leváló területekről származnak, még az esetben is bejelentendők, ha azok vétel, csere vagy a tulajdonjog átruházására irányuló más szerződés útján szereztettek meg. A jelenlegi birtokos egyidejűleg köteles a jogszerzés módját is bejelenteni és a pénzügyminisztérium kívánságára a szerzés jogszerűségének igazolására szolgáló bizonyító okiratokat bemutatni. 3. §. Bejelentésre köteles az is, aki az 1. vagy a 2. §-ban emiitett forrásból eredőleg birtokába^ jutóit valamely dolgot elidegenített, megsemmisített vagy külföldre szállított. 4. §. A bejelentést a magyar kir. pénzügyminiszter által megállapítandó mintáknak megfelelően az elsőfokú közigazgatási hatóságnál kell megtenni. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a bejelentéseket köteles hetenként összesíteni, és a m. kir. pénzügyminisztérium XVIIL fő' osztályához felterjeszteni. 5. §. Mindazok az ingóságok, amelyeket az 1. vagy a 2. §. értelmében be kell jelenteni, a jelen rendelet életbelépésétől kezdve zár alá vétetnek. A zár alá vételnek az a hatálya, hogy a zár alá vett dolognak bármily elidegenítése vagy megterhelése — ideértve a bírói végrehajtást is — semmis. A 2. §. második bekezdésében említett dolgok zár alá vétele megszűnik, ha a pénzügyminiszter igazoltnak látja, hogy a kérdéses dolgokat a tulajdonos magánszemélytől barátságos úton szerezte, s erről a tulajdonost értesíti. 6. §. A zár alá veit dolog birtokosa köteles azt a rendes családapa gondosságával további intézkedésig megőrizni, és jogosult a rendeltetésének megfelelően használni, tartózkodnia kell azonban minden olyan cselekménytől, amely alkalmas a dolog értékének csökkentésére. Aki a bejelentési kötelezettség alá eső dolgot be nem jelenti, valótlan bejelentést tesz, a jelen rendelettel zár alá vett dolgot elidegeníti, vagy a dolog megőrzése körül köteles gondosságot elmulasztja, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, és hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.