Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 308. A m. kir. pénzügyminiszter 1921.évi 101.010. számú rendelete, utasitás az állami italmérési jövedékről szóló 1921 : IV. t.-c. végrehajtásáról.

308. 101.010/1921. P. Ü. M. sz. 1379 köteles ügyének tárgyalásában sem elnöki, sem szakértői minőség­ben nem szabad részt vennie. Ilyen akadály felmerülése esetében az elnök, illetőleg helyettese az arra kijelölt szakértők sorából a pénzügyigazgatóság kirendelt előadójával egyetértőleg más szakértőt hiv meg. Ugyanigy kell eljárni, ha az előzetesen meghívott szak­értők valamelyike meg nem jelent. A tárgyalást az elnök akadályoz­tatása esetében csakis a helyettese vezetheti és viszont. A pénzügyigazgatóság az előadón kivül kirendelhet külön jegyzőt is, ha a munka tömege miatt ezt szükségesnek találja ; máskülönben az előadó a jegyzői teendőket is végzi. A felszólamlási bizottság elnöke vagy helyettese, ha a bizott­ság székhelyén lakik, 100 K, ha azon kivül lakik, 150 K, a sza­vazó szakértők pedig aszerint, amint a bizottság székhelyén vagy azon kivül laknak, 50 K, illetőleg 75 K napidíjban részesülnek azokra a napokra, amelyeken a bizottság tárgyalásaiban részt vesz­nek. Ezek a napidíjak egyelőre csak az 1921—1923. évi kivetési 'időszak tartamára érvényesek, az ezt követő kivetési időszakokra pedig — az akkori viszonyoknak megfelelően — újból fognak meg­állapittatni. Ezeket a napidíjakat a »fogyasztási és italadók« címé­nek »egyéb dologi kiadások« alrovata terhére kell elszámolni. Más díjazásra ,vagy költségmegtéritésre sem az elnök vagy helyettese, sem a szakértők nem tarthatnak igényt. Az elnök vagy helyettese, illetőleg a bizottságba meghívott minden szakértő működésének megkezdése előtt a következő ünne­pélyes fogadalmat köteles tenni : »Én N. N. becsületemre fogadom, hogy a megbízatásommal járó feladatok teljesítésében lelkiismere­tesen és részrehajlás nélkül a törvény értelmében fogok eljárni, és az annak során az illetékkötelesek viszonyairól .tudomásomra jutott adatokat szigorúan titokban fogom tartani.« A három éves kivetési időszak tartama alatt ezt a fogadalmat ugyanannak a személynek esak egy ízben kell letennie. A bizotság egy tagjának kívánságára a bizottság egyes ese­tekre nézve zárt ülésben is tanácskozhatik. A határozathozatalhoz az elnökön kivül két szavazó tagnak jelenléte és részvétele szükséges. A bizottság a pénzügy igazgatóság kiküldöttje által előadott javaslatok felett — a törvény (és jelen utasítás) 19., 20. és 21. §§-ai alapján — szavazattöbbséggel határoz. Ha az osztályba sorozás, illetőleg az illeték összegének meg­állapítása tekintetében egyes esetekben az elnök és a bizottsági tagok véleménye három irányban ágazik el, annak az osztálynak megfelelő törvényes illetéktétel, illetve az az illetékösszeg állapítandó meg, amely három különböző vélemény között a középen áll. A bizottság üléseiről községenkint elkülönített folytatólagos jegyzőkönyv vezetendő, amelyben az elnök, a szavazó tagok, a pénz­ügyigazgatósági előadó s az esetleg kirendelt jegyzőkönyvvezető, 87*

Next

/
Oldalképek
Tartalom