Rendeletek tára, 1921
Rendeletek - 17. A m. kir. minisztérium 1921. évi 1.360. M. E. számú rendelete, a vállalatoknak és üzemeknek az úgynevezett tanácsköztársaság idejében történt „köztulajdonba vétele" folytán előállott tényleges helyzet rendezéséről.
17 1.360/1921. M. E. «2. 43 Ha az úgynevezett tanácsköztársaság idejében üzletátruházás történt, az átruházó az előbbi bekezdésben megjelölt s tulajdonossal egyetemlegesen felel mindazokért a tartozásokért, amelyek az átruházás időpontjáig keletkeztek. Az 1919. évi augusztus hó 7. napja után történt üzlet átruházások esetében a későbbi tulajdonos a 2. bekezdésben megjelölt tulajdonossal a fennálló tartozásokért ugyancsak egyetemlegesen felelős. Annak megállapításánál, hogy a jogi tényekért ki felelős, nem a vállalatnak, illetőleg vállalkozásnak az úgynevezett tanácsköztársaság idejében történt elnevezése, hanem az irányadó, hogy a jogi tény alapján kinek javára vagy terhére keletkezett volna a magánjog szabályai szerint jog vagy kötelezettség.' Ha az úgynevezett tanácsköztársaság idejében történt jogi tények bármely elnevezés alatt egyesitett, illetőleg közös vezetés alá helyezett vállalatokra stb. vonatkoztak, és ezekből kifolyólag közösnek látszó követelések vagy tartozások keletkeztek, a jelen rendelet értelmében kell megállapítani, hogy a követelések és tartozások a jelen §. szerint felelős személyeket mennyiben illetik. A jelen rendelet szempontjából az úgynevezett tanácsköztársaság időtartamának az 1919. évi március hó 21. napjától 1919. évi augusztus hó 7. napjáig terjedő időt kell tekinteni. A jelen rendelet szabályai nem vonatkoznak a köztartozásokra, munkásbiztositó és hasonló természetű járulékokra. 2 §• Az úgynevezett tanácsköztársaság idejében a köztulajdonbavett vállalat részére kötött ügyletet a jelen rendelet erejénél fogva általában úgy kell tekinteni, mintha az érvényesen jött volna létre. Bármelyik fél kérheti az ügylet felülvizsgálását, amely esetben a bíróság az eset körülményeinek figyelembevételével a méltányosság szerint h) az ügyletet változatlanul érvényben tarthatja, vagy b) az ügyletet fenntarthatja, de tartalmát módosíthatja, vagy végül c) az ügyletet érvénytelennek nyilváníthatja ; az utóbbi esetben a bíróság az érvénytelenség jogi következményeit is megállapítja. Ha a teljesítést a jelen rendelet életbelépéséig még egyik fél sem kezdette meg, az ügylet hatálytalan. Ha az ügyletet kölcsönösen egészen teljesítették, az ügylet felülvizsgálásának helye nincs. ^