Rendeletek tára, 1920

Rendeletek - 245. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a m. kir. belügyminiszterrel egyetértőleg kiadott 1920. évi 113.300. F. M. számú rendelete, a községi (városi) mezőgazdasági bizottsági tagok választására jogosultak összeirásáról, és a községi (városi), járási és vármegyei mezőgazdasági bizottság tagjainak választásáról.

B40 245. 113.300/1920. F. M. sz. nélkül közölni kell. Az ily határozatok elleni fellebbezéseket a köz­léstől számított 15 nap alatt ott kell bejelenteni, ahol az első fel­szólalás történt. Az alispán (törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi tanács) a fellebbezések beérkezte után azokra nézve 8 nap alatt végérvényesen határozni köteles. 10. §. A fellszólalások és felebbezések végérvényes elintézése után az összeírást teljesítő községi, illetőleg körjegyző (városokban a városi tanács kiküldött tagja) az összeíró jegyzékekre az év és nap megjelölésével azoknak végérvényességét kitüntető záradékot vesét. II. A községi (városi), járási és vármegyei mezőgazdasági bízott ságok tagjainak választása. il. K Az 1920 : XVIII. t.-c. 1. §-a értelmében városi mezőgazda­sági bizottságot minden törvényhatósági joggal felruházott és ren­dezett tanácsú városban, községi mezőgazdasági bizottságot azonban csak azokban a községekben kell alakítani, amelyekre nézve azt a vármegyei közigazgatási bizottság szükségesnek tartja és elrendeli. A közigazgatási bizottság határozata ellen az érdekelt község kép­viselőtestülete fellebbezéssel élhet a földmívelésügyi miniszterhez,. aki a belügyminiszterrel egyetértőleg határoz. A közigazgatási bizottság erre vonatkozó határozatának köz­lése után a járási főszolgabíró határozatot hoz arra nézve, hogy azok közül a községek közül, amelyekre nézve a közigazgatási bizottság a községi mezőgazdasági bizottság alakítását elrendeli, mely községek alakítsanak külön és mely községek közös községi mezőgazdasági bizottságot, és hogy közös községi mezőgazdasági bizottság alakitása esetében mely község legyen a bizottság szék­helye. Közös községi mezőgazdasági bizottság alakítására azonban csak olyan községek egyesithetők, amelyek egy körjegyzőséghez. tartoznak, szomszédosak és amelyeknek mezőgazdasági körül­ményei és gazdálkodási feltételei között lényeges különbségek nincsenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom