Rendeletek tára, 1920
Rendeletek - 53. A m. kir. kormány 1920. évi 3.530. M. E. számú rendelete, a lakásrendelet kiegészitéséről.
162 S3* 3.530/1920. M. E. tu. tiszta bérösszeget kell alapul venni, amely az emiitett napot követő első bérbeadás alkalmával volt érvényesen kikötve. Az olyan kislakás bérét, amely jelenleg nincs bérbeadva, legfeljebb oly Összegben lehet megszabni, amelyet az illető helyen (városrészben) hasonló lakásért általában fizetnek. Ha a kislakás bére az 1910. évi első bérévnegyed óta nem emelkedett, a lakásügyi hatóság az eset összes körülményeinek figyelembevételével engedélyt adhat a bérbeadónak arra, hogy a bért az előbbi bekezdésekben meghatározott legmagasabb bérhatáron felül is emelhesse legfeljebb olyan Összegig, amelyet az illető helyen (városrészben) hasonló lakásért általában fizetnek. Nem lehet emelni azon kislakások bérét, amelyet olyan polgári vagy katonai közszolgálati nyugdíjas, vagy polgári vagy katonai közszolgálati alkalmazottnak olyan özvegye bérel, aki állandó ellátásban részesül. Budapesten a jelen rendelet értelmében kislakás az, amelynek jelenlegi évi tiszta bére 4.000 koronát meg nem halad. Vidéken a jelen rendelet érteimében kislakás az, an, elv legfeljebb négy szobából áll, a konyhát, cselédszobát és egyéb esetleges mellékhelyiségeket nem számítva. Nagylakás általában az a lakás, amelynél Budapesten a jelenlegi évi tiszta bér, vidéken pedig a szobák száma az előbbi bekezdésekben a kislakások tekintetében meghatározott bérösszeget, illetőleg szobaszámot meghaladja. Tiszta bér alatt a jelen rendeletnek, úgyszintén az 1.552/1920. M. E. számú lakásrendeletnek alkalmazásában a házbért az ezen felül esetleg fizetett fűtési és egyéb járulékok vagy pótlékok hozzászámitása nélkül kell érteni. Béremelés korlátozása nagylakások és üzlethelyiségek tekintetében. Q g Nagylakások (2. §. utolsóelőtti bekezdése) bérének emelése és megszabása csak annyiban esik korlátozás alá, hogy az ilyen lakások bérét sem lehet olyan összegre emelni, vagy az új bérlővel szemben olyan összegben megszabni, amely — tekintettel a lakás minőségére, a helyi viszonyokra, a felek helyzetére, a ház jövedelmezőségére és az egyéb körülményekre — indokolatlanul magasnak mutatkozik.