Rendeletek tára, 1920

Rendeletek - 364. A m kir pénzügyminiszter 1920. évi 5.838. P. M. számú rendelete, a nemzeti kisebbségek egyenjoguságáról szóló 1.044/1919. M. E. számú kormányrendelet végrehajtásáról.

0 364. 5.838/1920. P. M. sz. 1363 3. §. A községek (városok) a pénzügyminisztériumhoz, pénzügyi hatóságokhoz, hivatalokhoz és bizottságokhoz intézett felterjesztéseikben, jelentéseikben és átirataikban az 1919. évi 4.044. M. E. sz. kormányrendelet 7. §-a értelmében hivatalos nyelvüket használhatják. A válaszban (leimt, átirat, rendelet) a magyar nyelv mellett hasábosán a község (város) hivatalos nyelve is használandó. Eltérés esetén a magyar szöveg az irányadó. # 4. §. A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok az 1919. 4.044. M. E. számú kormányrendelet 8. §-a értelmében a pénzügyminisztériumhoz, pénzügyi hatóságokhoz, hivatalokhoz és bizottságokhoz anyanyelvükön is fordulhatnak, és azt összes tárgyalásaikon szabadon használhatják. . 5. §. A pénzügyi hatóságok, hivatalok és bizottságok a hozzájuk intézett beadványokra, panaszokra és kérelmekre hozott határozataikat (véghatározat, végzés, értesítés, felszólítás, meghivó, idézés •stb.) a beadvány, panasz vagy kérelem nyelvén közlik a féllel, és általában a községekkel, egyesületekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezésben ezek nyelvét használják, feltéve, hogy az hatóságuk (székhelyük, lakóhelyük) területén hivatalos vagy jegyzőkönyvi nyelv. 6. §. A hivatalos magyar nyelvtől eltérni a belső kezelést illetően csak a községi (városi) hivatalos nyelv javára lehet. A községi (városi) jegyzőkönyvi nyelv csak a kezelés külső megnyilvánulásainál vehető figyelembe. A nemzeti kisebbségek valamelyikéhez való tartozás nem szolgálhat akadályul arra, hogy az államban bárki bármily hivatalt betöltsön és bármely méltóságra emelkedjék. Ennélfogva az 1919. évi 4.044. M. E. számú kormányrendelet 15. §-a értelmében gondoskodni kell arról, hogy ott, ahol a törvényhatóság vagy község (város) hivatalos nyelve nem a magyar, a pénzügyi közigaz86*