Rendeletek tára, 1920
Rendeletek - 305. A m. kir. közélelmezési miniszter 1920. évi 38.500. számú rendelete, az 1920. évi termésből közszükségleti célokra biztositandó buza, rozs, kétszeres kivetéséről és beszolgáltatásáról. (Végrehajtási utasitás a 4.787/1920. M. E rendelet I. fejezetéhez.)
305. 38.500/1920. Ké. M. sz. 975 egész vonalon oly sikerrel indulhasson meg, hogy az ország szükségletei, úgy élelmicikkekben, mint ipari nyersanyagokban stb. legalább kielégít© mérvben fedezhetők legyenek. Az államhatalomnak e cél elérésére mindent el kell követnie, biztosítania kell a belső rend és nyugalom megszilárdítását, a termelőmunka felvételét s ezek alapfeltételét — a mindennapi kenyeret. Mindaddig, amig a normális viszonyok helyre nem állanak, a szegényebb néposztály kenyere az egyébként annyira kivánatos szabadforgalomban nem biztositható, s igy a kormány kénytelen volt átmenetileg oly intézkedést tenni, amely szerint az ellátatlan lakosság legszegényebb részének kenyér szükséglete a termelőktől méltányos áron igénybevett gabonából lesz kielégitendő, mig á§r állami támogatásra kevésbé rászorult osztályok a szabadforgalomra utaltatnak. Ez igénybevétel alatt azonban nem kell az eddigi úgynevezett rekvirálást érteni. A 4.787/920. M. E. szám alatt kiadott kormányrendelet x ) intenciója az, hogy a termelők búzával, rozzsal és kétszeressel bevetett területük s a község átlagtermése arányában kötelesek kat, holdankint bizonyos mennyiségű búzát, rozsot, kétszerest az ellátatlanok részére az államhatalomnak beszolgáltatni, terményük fennmaradó részével azonban teljesen szabadon rendelkezhetnek, azt minden fejkvóta szerinti korlátozás nélkül elfogyaszthatják, sőt a belföldi forgalomban el is adhatják, feltéve, hogy a reájuk kirótt gabonamennyiséget már előzetesen beszolgáltatták. — Állatokkal feletetni azQíiban búzát, rozsot, kétszerest — továbbra sem szabad, de nincs is semmi ok, ami a termelőt erre az elhatározásra kényszerítse, mert hisz éppen az állattenyésztés feljesztése, a zsir- és tejprodukció növelése érdekében az árpa, zab és tengeri teljesen szabadforgalom tárgyát fogja képezni, sőt szabadforgalom tárgyát képezi az a búza, rozs és kétszeres is, amely az állam javára beadandó mennyiség és a termelő saját szükségletének fedezése után még fennmarad. A kormány tehát egyszeri eljárással közvetlenül a cséplés után átveszi az egyes termelők által beszolgáltatandó mennyiséget, és ennek nagysága* sem a szinte inquisitorius eljárást szükségessé tevő elszámolással, házkutatással, hanem holdankinti kivetéssel biztositja, s ha az aratást követő néhány hónap alatt a kivetett ') Lásd ; Magy. Rend. Tára, 1920. évf., 268. o.
