Rendeletek tára, 1919
Rendeletek - 263. A magyar kormány 1919. évi 4.714. M. E. számú rendelete, a munkásbiztositó pénztárak javára szóló s közigazgatási úton behajtandó tartozások, valamint az e pénztárakat terhelő baleseti járadékok és betegségi biztositási pénzsegélyek (táppénzek stb.) fizetéséről.
712 263. 4.714/1919. M. E. sz. 263. A magyar kormány 1919. évi 4.714. M. E. számú rendelete, a munkásbiztositó pénztárak javára szóló s közigazgatási úton behajtandó tartozások, valamint az e pénztárakat terhelő baleseti járadékok és betegségi biztosítási pénzsegélyek (táppénzek stb.) fizetéséről. A folyó évi augusztus hó 14-én 3.954/1919. M. E. szám alatt kibocsátóit kormányrendelet 1 ) a forgalomba levő egyes fizetési eszközök értékét szabályozta. A magyar kormány ezzel kapcsolatban az 1907 : XÍX. t.-c. alapján működő munkásbiztosító (betegsegéiyző) pénztárak javára szóló s közigazgatási úton behajtandó tartozások (betegségi biztosítási járulékok, balesetbiztosítási járulékok, balesetbiztosítási járulékelőlegek és díjak, tagsági igazolványi díjak stb.), valamint az e pénztárakat terhelő baleseti járadékok és betegségi biztosítási pénzsegélyek (táppénzek stb.) fizetése tárgyában a következőket rendeli: I. A folyó évi augusztus hó 15-éig bezárólag teljesített oly fizetéseknél, amelyek ez időpontig esedékessé vált tartozások kiegyenlítését célozták, az akkor forgalomban volt fizetési eszközök kivétel nélkül akkor is teljes névértékben veendők számításba, ha e fizetési eszközöknek, mint hamisított bankjegyeknek, értékét az idézett kormányrendelet hévértékük egyötöd részében állapította meg. Az igényjogosult tehát folyó évi augusztus hó 15-éig esedékessé vált s ez időpontig megfizetett tartozások után azon a címen, hogy a fizetés oly hamisított bankjegyekben történt, amelyeknek értékét az idézett kormányrendelet névértékük egyötödében állapította meg, semmiféle útánfizetést nem követelhet. II. Ha a folyó évi augusztus hó 15-éig bezárólag téliesített fize- * tések az addig esedékes tartozások összegét túlhaladják, vagyis • túlfizetésekként jelentkeznek, a túlfizetés összege (névértéke) csupán egyötöd részében irandé a fizető fél javára. Ha azonban a szóbanforgó túlfizetés összege nagyobb, mint a folyó évi március hó 0 Lásd: Magy. Rend. Tára, 1919. évi., 632. o.