Rendeletek tára, 1919

Rendeletek - 238. A magyar kormány 1919. évi 4.039. M. E. számú rendelete, a törvénykezés ideiglenes szabályozásáról szóló 1919. évi 4.038. M. E. számú rendelet kiegészitéséről.

238. 4.039/1919. M. E. sz. 653 Ha az illetékes törvényszék előtt az eljárás megindítása vagy folytatása nehézségekbe ütköznék, az ügyben az a törvényszék válik illetékessé, amelyikhez az államügyészség fordul. Az ügy áttételének más illetékes törvényszékhez csak az államügyészség indítványára van helye. II. Az eljárás megindítása. 4. §• Az 1. §-ban megjelölt bűncselekménnyel gyanúsított egyéneket le kell tartóztatni és az államügyészség elé kell állítani. A letartóztatás ellen perorvoslatnak helye nincs. 5. §. Az elfogott terheltet az államügyészség állítja a törvényszék elé. A törvényszék eljárhat tekintet nélkül a terhelt ellen a rended biróság előtt folyó más bűnvádi - ügyekre. Az itélőtanács a törvényszék területén bármely helyen összeülhet. • 6. §. Az államügyészség köteles gondoskodni arról, hogy a biróság biztonsága és a netán kiszabandó halálbüntetés esetleges végrehajtása végett szükséges karhatalom rendelkezésre álljon, és hogy a bíráskodás megtartására kijelölt helyen a szükséges hivatalos felszerelés készenlétben, egy lelkész, egy orvos és esetleg hóhér legyen, és hogy ha halálbüntetés mondatnék ki, annak végrehajtását, amennyiben az elitélt kegyelmet nem kapott, semmi se akadályozza. 7. §• Alakszerű nyomozó eljárásnak nincs helye. Az államügyészség a Bp. szerint a vizsgálóbirót megillető jogkört gyakorolja ; bármely bizonyíték felvétele végett vizsgálóbíróhoz vagy járásbírósághoz fordulhat; a rendőri hatóságokkal és közegekkel —- ideértve a csendőrséget és a határrendőrséget — közvetlenül rendelkezik. Az államügyészség intézkedései ellen perorvoslatnak nincs helye. Mihelyt az államügyészség a tényállást kellően felderítve látja, .«ádiaditványt nyujt be a tanács elnökéhez. A vádindítványt a