Rendeletek tára, 1919

Rendeletek - 168. A magyar pénzügyminiszter 1919. évi 27.561. számú körrendelete valamennyi pénzügyigazgatósághoz — a fővárosi kivételével — és a fővárosi adófelügyelőhöz, az értékekről való rendelkezés korlátozásáról.

546 168. 27.561/1919. P. Ü. M. sz. jenek meg, és a rekesznek, illetve az értékletétet tartalmazó bőröndnek

4 ládának stb. kulcsát, az eljárás (a leltározás) gyorsítása végett pedig, amennyiben módjukban van, a felnyitandó rekesz stb. tartalmáról általuk előre már összeállított leltárt (jegyzéket) is hozzák magukkal. 3. A rekeszeket a bizottsági eljárás során fel kell nyitni és tartalmukról pontos leltárt kell késziteni. A leltárba vett értékek közül a hazai értékpapírokat, készpénzt, takarékbetéti könyveket és okmányokat azonnal a tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani. Ellenben külföldi értékpapírokat, külföldi fizetési eszközöket, mindennemű (akár hazai, akár külföldi) aranypénzt, rudakban fekvő aranyat, továbbá nemesfémekből készült ékszereket és értéktárgyakat, drágaköveket és gyöngyöket további rendelkezésemig a rekeszekben vissza kell tartani, ezekkel tulajdonosuk a továbbiakig nem rendelkezhetik és az olyan rekeszeket, amelyek részben vagy egészen ilyen értékeket tartalmaznak, hatósági pecséttel kell lezárni. Az eljárásról a leltárt magában foglaló rövid jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a bizottság minden tagja aláír. A rekeszbérlönek az egyes értéktárgyak tulajdonjogára vonatkozó esetleges bejelentéseit a jegyzőkönyvbe okvetlenül fel kell venni. Ha a rekeszben nemesfémekből készült ékszerek és értéktárgyak, továbbá drágakövek vagy gyöngyök találtattak, ezek értékét külön eljárás során majd utólagosan kell megállapítani. Ebből a célból a bizottság, kitűzendő újabb határnapon, hites szakértővel jelenik meg, aki a becslést foganatosítja. A becslés eredményét folytatólagos jegyzőkönyvbe kell felvenni, hivatkozással a leltár egyes tételeire. A becslés határnapját lehetőleg már az első eljárás során ki kell tűzni, jegyzőkönyvbe kell venni és a féllel szóbelileg, azzal a hozzáadással közölni, hogy joga van)a becslésnél ellenőrző szakértőt alkalmazni. Ennek elmaradása azonban a már kitűzött becslés megtartását semmi esetre sem gátolhatja meg, s ennek elhalasztására sem adhat okot. Az ellenőrző szakértő írásbeli szakvéleményét a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.^ Tekintettel arra, hogy becslésre csak kivételesen lesz szükség, a bizottság igyekezzék az egyazon pénzintézetnél vagy cégnél szűk-