Rendeletek tára, 1919

Rendeletek - 164. A magyar pénzügyminiszter 1919. évi 16.300. számú körrendelete valamennyi magyar pénzügyigazgatósághoz, adó- és vámhivatalhoz és pénzügyőri közeghez, a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben termelt szesz zár alá helyezésére, a szesz eladási módjára és a kincstárnak a szesz eladási árában való részesedésére vonatkozó rendelkezések módositásáról szóló 133.200\1918. - #P. Ü. M. számú rendelet módositásáról.

518 164. 16.300/1919. P. C. M, sz. szakból származó szesznek adó lefizetése mellett való elszállítása esetén a rendelet 3. §-ának második és harmadik bekezdésében meghatározott mérvű kincstári árrészesedés, illetve a negyedik bekezdésében említett módon való elszállítás esetében az ott meghatározott különbözet szabályszerűen befizettessék. Ha az 1917/18. termelési időszakban termelt és egész mennyiségében zár alá helyezett szesz nem közszükségletek fedezése,, hanem biztonságba való helyezés okából, vagy egyéb okból külön rendeletem vagy felhatalmazásom alapján a vállalkozónak rendelkezésére bocsátásával oldatik fel a zár alól, ez esetben, amennyiben a szesz megadózva szállíttatik el, szeszadó, szeszadópótlék és kincstári árrészesedés fejében hektoliterenkint kontingens szesznél 2980, exkontingens szesznél 3000 korona fizetendő. Ha az ilyen szesz adómentes fehasználásra szállíttatik el, úgy a szeszfőzde, illetve szabadraktár válakozója a rendelet 3. §-ának utolsó bekezdése értelmében, hektoliterfokonkint 200 koronát árrészesedés címén az államkincstárnak minden esetben beszolgáltatni köteles. Ha az 1918/19. termelési időszakban termelt és zár alá helyezett szesz az előbbi bekezdésben jelzett okból a vállalkozó rendelkezésére bocsátásával oldatik fel a zár alól, ez esetben, ha a szesz megadózva szállíttatik el, a fenti rendelet 1. §-a harmadik bekezdésében a szabad finom szeszre megállapított. áron hozható ugyan forgalomba, de a termelő csak az idézett szakasz második bekezdésében megállapított 420, illetve 400 K járandóság megtartására jogosult, a 200 K különbözet pedig árrészesedés fejében a kincstárt illeti; e szerint tehát az ilyen szesz után szeszadó, szeszadópótlék és kincstári árrészesedés fejében hektoliterenkint kontingens szeszénél 2850, exkontingens szesznél pedig 2870 K fizetendő. Ha az ilyen szesz adómentes felhasználásra, vagy adóval terhelten szállíttatik el, à vállalkozó a zárolt és a szabad finom szeszre megállapított termelői járandóság között mutatkozó 200 K különbözetet az elszállításkor árrészeseidés címén az államkincstárnak minden esetben beszolgáltatni köteles. Egyebekben a szesz zár alá helyezésére és igénybevételére, valamint a kincstári árrészesedésre vonatkozó rendeletek végrehajtása tárgyában kiadott utasítások határozmányai értelemszerűen alkalmazandók. Budapesten, 1919. évi február hó 27-én. Dr, S&çnde Pál s. k.