Rendeletek tára, 1919

Rendeletek - 142. A magyar igazságügyminiszter 1919. évi 61.142. I. M. számú rendelete, egyes nógrádvármegyei községek törvénykezési átcsatolásáról szóló 36.373/1918. I. M. számú rendelet végrehajtásának felfüggesztéséről. - 143. A magyar igazságügyminiszter 1919. évi 61768. I. M. számú rendelete, a munkaügyi biráskodásban közreműködő ülnökök átalányáról és utiköltségéről.

143. 61.768/1918. I. M. sz. 449 időt igényel. Azoknak az ülnököknek, akik nem laknak azon a lie- ' lyen, ahová a munkaügyi biróság megidézte őket, az utazáson töltött napok után is jár az átalány. 3.§. Az ülnökök útiköltségeik megtérítését csak akkor kérhetik, amikor a biróság idézése folytán saját lakóhelyükön kivül vesznek részt tárgyaláson. 4. §. Útiköltség fejében csak a vasúton vagy hajón való utazás költségei járnak azokra az útvonalakra, amelyeken a közlekedési eszközök valamelyikét lehet használni, ha ezek használatával időés költség-megtakarítás érhető el.. 5.§. Vasúton a II., hajón pedig az I. osztály szerint való menetdíj számitható fel. A gyorsvonatot azokban az esetekben lehet felszámítani, amelyekben annak használata folytán időmegtakarítás és ezáltal a költség összegében megtakarítás érhető el. , 6. §. Ha az utazás vasúton, vagy hajón történik, és a tárgyalásokon való elfoglaltság három napon túl terjed, 50 kg. súlyú podgy ász szállítási díjának megtérítése igényelhető. 7. §. Ha az utazás vasúton vagy hajón történik, a kiindulási ponttól a Vasúti vagy hajóállomásig és onnan vissza bérkocsi, illetőleg az ezért járó kocsibér igényelhető, és pedig oly városokban vagy községekben, amelyekben a bérkocsidíjak szabályozva vannak, a díjszabás szerint, ott pedig, ahol az illető útra a bérkocsidíj hatóságilag szabályozva nincsen és az út hossza legalább 4 kilométert tesz, a megfelelő fuvarpénz, egyéb esetben 4 korona bérkocsidíj számítgató fel. A bérkocsidíjakat igazoló hatósági bizonyítványt bérkocsidíjszabályzatnak keli tekinteni. Elindulási pont az a hely, ahonnan az illető útra kel, illetőleg ahová visszaérkezik, tehát az illetőnek a lakása. Magy. Rend. Tára, 1919. I-III. f. 29