Rendeletek tára, 1919

Rendeletek - 362. A belügyminiszter 1919. évi 72.735. számú körrendelete, a gyermekvédelmi és közsegélyezési ügyeknek a belügyminiszter hatáskörébe való visszavételéről. - 363. A belügyminiszter 1919. évi 72.797. számú rendelete valamennyi törvényhatósághoz, a jogrend helyreálltával a közigazgatási tisztviselőkre váró feladatokról.

lOOQ 363. 72.797/1919. B. M. sz. kormány és az egész magyar társadalom, bár a feladatok jórésze közvetlenül a tisztviselőkre (elöljárókra) fog nehezedni. Jól tudom, hogy ez nem könnyű feladat. A mostani rendkívüli időkben nem lehetséges az ország minden részére kiterjedő, általános, egyöntetű rendelkezésekkel megállapítani az összes tennivalókat. Azért a közigazgatási tisztviselőnek a helyi viszonyok ismerete és mérlegelése alapján gyakran magának kell megtalálnia egyes*- felmerülő kérdésekben a helyes utat. Nagy odaadás, helyes érzék és melegen érző sziv kell ehhez. De rendkívüli időket élünk, amelyek kivételes és fokozott követelményeket támasztanak mindenkivel, tehát a közigazgatással szemben is. A közigazgatási tisztviselők (elöljárók) megfelelő eréllyel gondoskodjanak arról, hogy a közigazgatás munkája mindenütt meginduljon. A lakosság minden rétegének jólétét, boldogulását, az összes gazdasági és társadalmi tényezők összhangzatos együttműködését biztos kézzel irányítsák. A jogrend biztosítása érdekében teljes odaadással támogassák a karhatalom szervezésének, munkáját. Buzditó szóval, példaadó tettel erősítsék a népben a nemzeti öntudatot, a józan világfelfogást, és azt az érzést, hogy a bármely téren támasztott, túlzott követelések ellentétben állanak a hazafias kötelességgel, és — a korlátolt teherviselő képességnél fogva — a teljesítés lehetőségével is. Elvárom, hogy a tisztviselők (elöljárók) egyfelől megalkuvást nem ismerő szilárdsággal és eréllyel fogják teljesíteni hivatali kötelességüket és társadalmi téren reájuk váró feladatukat egyaránt, :— másfelől, : hogy óvakodni fognak minden túlzástól és elfogultságtól, ami a nagy ügynek nem előnyére, hanem csak ártalmára válnék. Hassa át a tisztviselőket (elöljárókat) az a tudat, hogy magasztos, nemzetfenntartó munkát végeznek, amelyért a boldogabb jövőre virradt nép hálája és az egész ország elismerése lesz jutalmuk. És ne feledjék, hogy a mostani időkben minden esetleges mulasztásért a legsúlyosabb felelősség terheli azokat, akik a közÜgyek intézésére hivatottak.. Felkérem p^rmlter urat

> k°£y a tisztviselőket (elöljárókat) az imént elmondottak értelmében állítsa a nagy ügy szolgálatába, működésüket saját részéről a legnagyobb gonddal irányítsa és ellenőrizze. I