Rendeletek tára, 1919

Rendeletek - 318. A magyar kormány 1919. évi 5.988. M. E. számú rendelete, a nemzetgyülés tagjainak választásáról.

3W. 5.988/1919. M. E. sa. 917 1. a szavazólap ismertetőjellel ellátott borítékban, vagy nem a hivatalos borítékban adatott le ; 2. a szavazásra nem hivatalos szavazólap használtatott ; 3. a szavazólap ismertetőjellel van ellátva; 4. a szavazólapon egy jelölt neve sincs megjelölve, vagy több jelölt neve van megjelölve ; 5. a szavazólapon a keresztjel oly helyre van téve, amelynek alapján nem állapitható meg, melyik jelöltre kivánt a választó szavazni ; 6. a szavazólap feltételt vagy más korlátozást tartalmaz; 7. ugyanegy borítékban különböző jelöltekre szóló több szavazólap találtatott. Ugyanegy boritékba helyezett több szavazólap akkor, ha valamennyi ugj'anarra a jelöltre szól, egy szavazatnak számit. 49. §.' A szavazatok érvényessége tekintetében a küldöttségi tagok és a bizalmi egyének a szavazat feljegyzése előtt kifogást tehetnek. A kifogás felett saját felelősségére az elnök határoz. Azokat a szavazólapokat, amelyeknek érvényessége tárgyában határozatot keli hozni, úgyszintén azokat, amelyeket az elnök a maga hatáskörében érvénytelenekké nyilvánított, külön kell választani és folyószámokkal kell ellátni, egyszersmind a jegyzőkönyvben röviden meg kell emliteni az okot, amely miatt a szavazólapot az elnök érvényesnek vagy érvénytelennek nyilvánította. Ha a határozatra a boriték szabálytalansága szolgált okul, a szavazólaphoz a borítékot is csatolni kell. A többi szavazólapot és borítékot az elnök együttesen becsomagolja és lepecsételi. A bizalmi egyének szintén alkalmazhatnak pecsétet. 50. §. Minden szavazatszedő küldöttség a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben megemlítendő: a) az a község, amelyben a szavazás történt, ha pedig a községben (városban, városi választókerületben) több szavazatszedő küldöttség működött, az.is, hogy az illető szavazatszedő küldött-