Rendeletek tára, 1918

Rendeletek - 214. A m. kir. minisztérium 1918. évi 2.433. M. E. számú rendelete, a hazaárulók vagyonára vonatkozólag a hitelezőket és más igénylőket illető jogok érvényesitéséről.

214. 2.433/1918. M. E. sz. 631 amelyre az állam igénye az 1915 : XVIII. törvénycikk értelmében ki nem terjed. A bíróság az ezzel ellenkező keresetlevelet vagy kérelmet hivatalból visszautasítani köteles. A zárlatot szenvedő ellen a zárlat elrendelése előtt vagyonjogi igény vagy követelés iránt már előterjesztett kereset vagy meghagyás iránti kérelem tekintetében az eljárást a zárlat megszüntetéséig hivatalból is fel kell függeszteni, kivéve ha a felperes vagy a kérelmező kijelenti, hogy igényére vagy követelésére az adósnak csupán olyan vagyonából kíván kielégítést szerezni, amelyre az állam igénye az 1915 : XVIII. törvénycikk értelmében ki nem terjed. Ugyanez áll a jelen rendelet életbelépte előtt a zárlat folyamán előterjesztett keresetre vagy meghagyás iránti kérelemre is. Ha a biróság az 1. és a 2. bekezdés alapján folytatta az eljárást, az Ítélet és a fizetési meghagyás alapján az adósnak az 1915 : XVIII. törvénycikk értelmében zárlat alá tartozó vagyonára akkor sem lehet végrehajtást elrendelni és foganatosítani, ha a zárlat utóbb megszűnik. Ezt az Ítéletben és a fizetési meghagyásban a bíróságnak ki kell mondania. Az előbbi bekezdések alapján hozott bírói határozatokat a kir. kincstári jogügyi igazgatósággal is közölni kell. 2. §. A zárlatot szenvedő ellen a zárlat elrendelése után a zárlat alá tartozó vagyonára másnemű zárlatot, vagy pedig kielégítési vagy biztosítási végrehajtást elrendelni, továbbá az előbb elrendelt ily intézkedést foganatosítani vagy folytatni nem lehet. Nem lehet továbbá a zárlat elrendelése után a zárlatot szenvedő ellen sem a zárlatot szenvedőnek magának, sem valamely hitelezőnek kérelmére csődeljárást vagy csődön kivüli kényszeregyességi eljárást folyamatba tenni (11. §.). Az 1. bekezdés rendelkezése nem gátolja a zárlat elrendelése előtt foganatosított végrehajtás esetében : 1. az árverés alapján befolyt vételárnak felosztását; 2. ingatlan haszonélvezetére jogerősen vezetett végrehajtás során a zárlat elrendelése előtt befolyt jövedelemnek a felosztását ; 3. a közpénztárból vagy letétből felvehető követelésnek utalványozását ;