Rendeletek tára, 1918

Rendeletek - 123. A m. kir. igazságügyminiszter 1918. évi 9.000. I. M. számú rendelete, az Igazságügyi Orvosi Tanács szervezetéről és ügyrendjéről.

394 123. 9.000/1918.1. M. sz. A rendkívüli ülésről, valamint arról, hogy az-erre előre meghatározott napon rendes ülést kivételesen nem tartanak, az elnök a meghívottakat külön értesiti. Ha az előadó, vagy a külön meghívottak valamelyike kénytelen az ülésről elmaradni, ezt az elnöknek idejekorán, még pedig az előadó oly időben köteles bejelenteni, hogy az elnök az előkészített vélemény előadásával kellő időben mást bizhasson meg. 25. §. A tanácsot az elnökkel együtt rendszerint öt, hat vagy hét tagból kell megalakitani. Amennyiben különös ok, amelyet a jegyzőkönyvben meg kell emliteni, szükségessé teszi, a tanács az elnökkel együtt hétnél több, de legfeljebb kilenc taggal is megalakítható. Ahhoz, hogy az ülésen határozatot lehessen hozni, az elnökön kívül legalább négy tag jelenléte szükséges. A jegyző, mint jegyzőkönyvvezető, a tagok számának megállapításánál számításon kívül marad. Az ülésre kitűzött ügyeket az ülésen lehetőleg mind el kell intézni. Az ülésben az előadó, ha pedig az ügynek több előadója van előbb az életkorra nézve ifjabbik, ismerteti a tényállást ; ennek kapcsán nyilatkozik, hogy a megkereső hatóság által az iratokkal együtt felterjesztett tényleirás helyes-e, és amennyiben nem helyes, azt kiegészíti, illetőleg kiigazítja. Azután felolvassa az orvosi látleletnek, boncjegyzőkönyvnek, véleménynek és pótvéleménynek az előadói íven írásba foglalt kimerítő kivonatát, vagy ezeknek az iratoknak visszatartott másolatát, és" a tények csoportosítása alapján előadja írásba foglalt indokolt véleményét, amelyet a tanács határozatának, vagy a megkereső hatóság számára adandó felülvéleménynek tervezeteként kell megszerkeszteni. A felülvélemény indokolása olyan legyen, hogy érveivel a határozat megértését és méltatását a megkereső hatóságnak is lehetővé tegye. Kerülni kell azonban a korábbi véleményekkel való felesleges vitatkozást, vagy távoleső, nem magából a tárgyból meíitett érvek, nézetek, vagy irodalmi adatok előadását. Az előadó vagy előadók után a tanács tagjai életkor szerint nyilatkoznak, és pedig legelőször a legifjabb, utoljára a legidősebb tag. Szavazásra a kérdést lehetőleg úgy kell feltenni, hogy arra