Rendeletek tára, 1918
Rendeletek - 62. A m. kir. belügyminiszter 149.446/1917. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, a kiütéses tifusz ellen való védekezésről.
62. 149.446/1917. B. M. az. 151 sek, gondosan és ismételve megvizsgáltassanak, szükség esetén pedig alaposan tetvetlenittessenek. Ha ruhatetű akár csak egy személynél is találtatott, valamennyi lakótársát, továbbá minden holmiját, úgyszintén lakóhelyiségét alaposan fertőtleníteni, illetőleg tetvetleniteni kell. Erre nézve kiemelem azt az ismételten tett tapasztalatot, hogy a fertőtlenitő gép fertőzött és tiszta oldala közötti érintkezés elkerülésére nem fordítanak elég gondot, és ily módon a fertőtlenitett holmit ismét tetűvel fertőzik. Gyakori eset az is, hogy a fertőtlenitő gépben a gőz nem éri el a tetűk, nevezetesen a peték (serkék) megöléséhez szükséges hőfokot. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a tetvetlenitő eljárás alatt egyesek apróbb értéktárgyaikat (amulettek stb.) attól való félelmükben, hogy a fertőtlenítés alatt értékükből veszítenek, elrejtik a fertőtlenítés elől, holott e tárgyakon is szoktak ruhatetűk tartózkodni. Megjegyzem továbbá, hogy tapasztalat szerint egyszeri fertőtlenítés, illetőleg tetvetlenités rendszerint nem elegendő a teljes tetűmentesités elérésére. Minthogy pedig a teljes tetűmentesség elérése a kiütéses tífusz elleni védekezés elengedhetetlen feltétele, kiütéses tifusz megállapítása, illetőleg tetvek mutatkozása esetén ismételten fertőtleníteni kell mindaddig, amig ismételten és gondosan végzett vizsgálat mellett ruhatetű már nem található. Fontos az is, hogy a zsúfoltan lakó és ä kiütéses tífusszal való fertőzés veszélyének kitett egyének koronkint fürödjenek és rendszeresen tisztálkodjanak. Ez azért is fontos, mert tapasztalat szerint a szennyezett testű egyéneken gyakran nem ismerhető fel a kiütéses tífuszra jellegző kiütés. Ahol nincs alkalom a fürdésre, ott a megfelelő fürdőberendezés létesítéséről kell gondoskodni, vagy a lehetőséghez képest alkalmat kell adni alapos testi tisztálkodásra. A betegség — amint ismeretes — a rosszul táplált egyéneknél rendszerint kedvezőtlen lefolyású. Ez okból az illetők kielégítő élelmezéséről szintén gondoskodni kell. Intézkedjék p^ a g p ^ eat6r ur az iránt is, hogy az esetleg lázas vagy fertőzésre gyanúsak elkülönítésére mindenütt elegendő férő-' hely biztosittassék, mihelyt pedig a kiütéses tifusz megállapíttatott,
