Rendeletek tára, 1917

Rendeletek - 127. A m. kir. belügyminiszter 1917. évi 38.755/1916. eln. számú körrendelete valamennyi törvényhatósághoz; valamennyi árvaszékhez; valamennyi központi választmányhoz; az országos levéltárhoz; Budapest székesfővárosi államrendörség főkapitányához; a csendőrkerületi parancsnokságokhoz; a határszéli rendőrkapitányságokhoz; az állami kórházak, elmegyógyintézetek és - #gyermekmenhelyek igazgatóihoz ; az állami anyakönyvi hivatalokhoz ; a községi közigazgatási tanfolyamok igazgatóihoz ; valamennyi kebelbeli osztályfőnökhöz és osztályfőnökhelyetteshez, idegen helynevek magyar alakjának használatáról.

674 127. 38.755/1916. E. M. eln. sz. 127. A m. kir. belügyminiszter 1917. évi 38.755/1916. elm. számú körrendelete valamennyi törvényhatósághoz ; valamennyi árvaszékhez ; valamennyi központi választmányhoz ; az országos levéltárhoz ; Budapest székesfővárosi államrendőrség főkapitányához ; a csendőrkerületi parancsnokságokhoz ; a határszéli rendőrkapitányságokhoz ; az állami kórhazak, elmegyógyintézetek és gyermekmenhelyek igazgatóihoz ; az állami anyakönyvi hivatalokhoz ; a községi közigazgatási tanfolyamok igazgatóihoz ; valamennyi kebelbéli osztályfőnökhöz és osztályfőnökhelyetteshez, idegen helynevek magyar alakjának használatáról. y A.Magyar Tudományos Akadémia 1916. évi június hó 15-én tartott összes ülésében elhatározta, hogy kiadványaiban azokat az idegen helyneveket, amelyeknek az irodalomban és a közéletben magyar alakjuk fejlődött ki és terjedt el, magyar szövegekben magyaros alakjukkal nevezi meg, és hogy hasonló rendelkezés megtétele• * végett fordul a magyar kormányhoz. Az Akadémiát, erre az állásfoglalásra az indította, hogy a földrajzi tulajdonneveknek eredeti, azaz idegen alakjukban való használata mindig következetlen marad, azonfelül egészen elszigetelt dolog is, mert egyetlen nyugati művelt államban sincs példája sem a hivatalos, sem az irodalmi nyelv használatában ; amellett történetileg gyűlt és alakult szókincsünk fogyasztását és szegényitését jelenti és irodalmi stílusunk tisztaságát rontja; viszont az idegen helynevek magyaros alakjai történelmi, művelődési, hadi és politikai érintkezések emlékei, — kiirtásukkal vagy elfeledésükke! 4ehát veszendőbe mennek a velük összeforrt emlékek is, és' romlik, gyöngül a nemzeti életünk szempontjából annyira fontos történelmi tudat. Ezeknek az érveknek és szempontoknak helyességét elismerve, a Magyar Tudományos Akadémia kívánsága indokoltnak és helyesnek mutatkozik. Ennélfogva szükségesnek tartom, hogy a vezetésem és fel-