Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 662. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 144.000. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, a hadi nyereségadóról szóló 1916 : XXIX. t.-c. rendelkezéseinek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tekintetében való végrehajtása, valamint e vállalatok 1917. évi kereseti - #adójának, illetőleg bányaadójának és az 1914., 1915.,1916. évi hadi nyereségadójának kivetése tárgyában.

2696 662. 144.000/1916. P. U. M. sz. még 10—25% pótlék is egyidejűleg megállapítandó, azonkivül, ha a kivetés során ez a pótlék jogerőre emlkedett, a vállalat igazgatóságának (belföldi képviseletének) minden egyes tagjára a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) 1.000 K-tól 50.000 K-ig terjedhető pénzbírságot ró ki. A pénzbirság kirovásáról az érdekeltek a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) által végzésileg értesít endők, s e kirovás ellen 15 nap alatt benyújtandó panasznak van helye a m. kir. közigazgatási bírósághoz. Ha pedig az 1. és 2. alatti vallomás, elszámolás adatairól az derülne ki, hogy azok az adatok nem feleltek meg a valóságnak, a vállalat jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el és az 11909 : XI. t.-cikk 93. §-ában megállapított pénzbüntetésen felü az 1916 : XXIX. t.-cikk 26. §-a értelmében minden egyes igazgatósági tag egyénileg külön-külön 2.000 Któl 100.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel is büntetendő. Ugy a 10—25%-os pótlék, mint az utóbb emiitett pénzbirság és pénzbüntetés mérvének megállapításánál figyelemmel kell lenni a mulasztás jelentőségére (pl. a vallomás, elszámolás utólag önként és elfogadható módon adatott-e be stb.), a vállalat terjedelmére, nemkülönben arra is, hogy nem ismétlődő mulasztásról van-e szó. VI. FEJEZET. Â hadi nyereségadó biztosítása, 28. §. A hadi üzleti évek nyereségéből kifizethető osztalék- és nyereségrészesedés mérvének meghatározása. 1. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok a hadi üzleti évek nyereségéből a hadi nyereségadó kivetésének jogerőre emelkedéséig osztalék cimén, vagy bármely más címen — a tőkevisszafizetést is ideértve — részvényenkint, illetőleg üzletrészenkint csak oly összeget fizethetnek ki, amely összeg nem haladja meg az 1915. év végén, illetve ez után, de az 1916. év vége előtt lejárt üzleti évet megelőző három üzleti év, vagyis az 1912., 1913. és 1914. évek, illetőleg ha az üzleti év a naptári évvel nem azonos, az 1912/13., 1913/14. és 1914/15. évek nyereségéből részvényenkint