Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 662. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 144.000. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, a hadi nyereségadóról szóló 1916 : XXIX. t.-c. rendelkezéseinek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tekintetében való végrehajtása, valamint e vállalatok 1917. évi kereseti - #adójának, illetőleg bányaadójának és az 1914., 1915.,1916. évi hadi nyereségadójának kivetése tárgyában.

2676 662. 144.000/1916. P. Ü. M. sz. vagy kisebb, mint az átlagszámításnál tekintetbe jövő utolsó átlagév végén mutatkozó állaga szerinti saját tőke, akkor a már kiszámított átlagos nyereséghez évenkint hozzáütendő a tőkeemelkedés 6%-a, illetőleg az átlagos nyereségből levonandó a íőkecsökkenés 6%-a. Ha a tőkeemelkedés vagy csökkenés a hadi üzleti év kezdetén már fennállott, akkor az emelkedés vagy csökkenés 6%-a teljes összegében ütendő hozzá az átlagos nyereséghez, vagy vonandó le abból, ha azonban a tőkeemelkedés vagy csökkenés a hadi üzleti év folyamán — évközben — állott elo, akkor a 6%-nak csak olyan hányada ütendő hozzá az átlagos nyereséghez vagy vonandó le abból, amely megfelel az üzleti év ama részének, amely a tőkeemelkedés vagy csökkenés utáni időre (1. a) p<mt) pro rata temporis esik. (Lásd a II. sz. példát a jegyzetben.) Megjegyeztetik, hogy a jelen c) pontban foglalt rendelkezések szempontjából tőkeemel edés gyanánt csak az alaptőke felemelése esetén tényleg befizetett összegek és a már megadóztatott üzleti 'jövedelemből a saját tőke növelésére fordított összegek vehetők számításba. Ebből következik, hogy például a részvényeseknek minden külön befizetés nélkül juttatott, úgynevezett ingyen részvények névértéke a saját tőke megállapításánál figyelmen kivül hagyandó. d) Szövetkezeteknél tőkeemelkedésnek, illetőleg tőkecsökkenésnek kivétel nélkül az a különbözet veendő, amely a saját tőkének az egyes évek végén mutatkozó állagai összehasonlítása révén állapitható meg. (Lásd a III. sz. példát a jegyzetben.) C. Olyan nyilvános számadásra kötelezett vállalatnál, amely akár a hadi üzleti éveknek, akár a háborút megelőző átlagéveknek valamelyikében egy másik nyilvános számadásra kötelezett vállalattal egyesült, az átlagos nyereség mind a két vállalat üzlet eredményeinek számbavétele mellett s — amennyiben hazai vállalatról van szó — mind a két vállalat saját tőkéjének szem előtt tatásával állapítandó meg. D. Azoknál a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál, amelyeknél az 1875 : XXIV. t.-c, illetőleg az 1909 : VIII. t.-c. életbeléptetéséről szóló 1916 : XXXIV. t -c. értelmében adóköteles évi üzleti eredmények kinyomozása és megállapítása az 1908 : XIV. t.-c. szerint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és orszá-