Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 647. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 116.300. számú rendelete, a szeszadóra vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módositásáról és kiegészitéséről szóló 1916 : XXIV. t.-c. 2.§-ában foglalt rendelkezések végrehajtásáról.

J47. 110.300/1916. P. Ü. M. sz. 2143 tartják, az árhozzájárulás tervbe vett megváltásának kedvezmé­nyében nem fognak részesülni. 8. A központi szeszfőzde vállalkozójának járó segély mérve akképen állapittatik meg, hogy az általa termelt pálinka egy-egy hektoliterjére eső előállítási költség a valódi {szesszel nem kevert) finomitott pálinkának a 10. pont szerint megállapítandó átlagos piaci árával Összehasonlittatik. Az előállítási költség kiszámításánál az 1916/17-iki termelési időszakra nézve alapul vétetik, hogy 100 hektoliterfok pálinka előállításához 25 q nyers szilva, illetve 25 hektoliter érett cefre szükséges. Ennélfogva az 1 qszilva,illetvel hl. cefrebeszerzésiára, valamint az 1 q szilvára, illetve 1 hektoliter cefrére eső átlagos szállítási költség szorozva huszonöttel, s hozzáadva a 9. pont szerint megállapított termelési költséget, valamint a 100 hekto­literfok alkohol után az adóleengedés figyelembevételével fizetett szeszadót fogja adni a szilvapálinka előállítási költségét. Amennyiben csak nyári, vagy csak őszi szilva használtatott szesztermelésre, akkor a nyári, illetve az őszi szilva beszerzési árát kell számítani. Ha pedig nyári és őszi szilva vegyesen használ­tatott szesztermelésre, a nyári és őszi szilva beszerzési árát oly arányban kell számításba venni, amily aranyban van a pálinka készítéséhez felhasznált nyári és őszi szilva mennyisége. Ugyanez az eljárás követendő a beszerzési ár megállapításánál,, ha a szilvára és cefrére különböző ár van megállapítva, és ha a szeszfőzde-vállalkozó vegyesen szilvát és szilvacefrét is szerzett be. Amennyiben a valódi (szesszel nem kevert) finomitott szilva­pálinka átlagos piaci ára egyenlő, vagy nagyobb a pálinka előállí­tási költségénél, a központi szeszfőzde vállalkozójának nincsen igénye segélyre. Hapedig az említett pálinka piaci ára alacsonyabb,, mint a szilvapálinka előállítási költsége, akkor a különbözet huszonötöd része adja azt az összeget,amely a központi szeszfőzde vállalkozója által beszerzett és szesztermelésre felhasznált szilva (szilvacefre) minden métermázsája után segélyképen jár. Ez az Összeg azonban nem lehet több métermázsánkint 5 koronánál. Ugyanilyen mérvű segély jár egyelőre a központi szeszfőzde vállalkozója által beszerzett, és szilvaíz, illetve aszalt szilva készí­tésre felhasznált szilva után is. A pénzügyminiszter azonban elrendelheti, hogy az aszalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom