Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 527. A m. kir. belügyminiszter 1916. évi 155.152./V—a. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és valamennyi vármegyei gazdasági munkaügyi bizottsághoz, a szabadságvesztés-büntetésre itélt hadifoglyok ellátási költségeiről. - 528. A m. kir. belügyminiszter 1916. évi 32.700. eln. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, az erdélyi menekülteknek meleg ruházattal ellátásáról.

528. 32,700/1916. B. M. eîn. sz. 1735 célra rendkívüli mértékben való megvásárlása a lakosság többi részére nézve hasonló szükségleteinek fedezését megnehezítené, és előreláthatólag ,a vásárló közönséget és magát a kereskedelmi forgalmat egyaránt sújtó ujabb áremelkedést vonhatna maga után. Időközben azonban sok helyütt a menekülteknek meleg ruházattal való ellátásáról maga a társadalom gondoskodott. A székesfővárosban, egyes vidéki városokban és vármegyékben kivált az áldozatkész hölgyközönség fejtett ki buzgó tevékenységet. A hatóságok támogatásával bizottságokat alakítottak, a lakosság körében ruhát, lábbelit gyűjtöttek, műhelyeket rendeztek be, ahol az összegyűlt anyagot kijavították és átalakították, varrónők pedig fehérneműt készítettek. Ily módon sok száz menekültnek nyújtottak máris védelmet az időjárás káros hatása ellen. Ez a sikeres vállalkozás világosan rámutat arra az útra, amely a kérdés gyors megoldásához vezet, ha ez a tevékenység országossá válik, ha jó szivére hallgatva, az egész magyar társadalom Összefog, hogy a szerencsés kezdet az ország minden részére kiterjedő hatalmas mozgalommá növekedjék. Az a társadalom, amely a menekülteket mindenütt annyi szeretettel fogadta és gondozta,; amely saját kényelméről lemondva, saját szükségleteit megszorítva, készséggel osztotta meg velük hajlékát és betevő falatját, bizonyára habozás nélkül siet ezen a téren is segítségére annak a népnek, amely mindnyájunkért szenvedett, és amely most azzal a hivatással tér vissza otthonába, hogy mint a nemzet polgári hadserege, újra elfoglalja az ellenségjárta hazai földet, és keze munkájával hozza helyre a kárt, amit az erdélyi részekben az egész ország szenvedett. Mindenkinek van ruhája vagy lábbelije, amire most szüksége nincs,, egy-egy darab szövetje, bőranyaga, takarója, amit nélkülözhet. Akinek többje van, többet adhat, akinek csak egyetlen nélkülözhető darabkája van, szeretettel tetézi, s ami egyenkint csekélységnek látszik, milliók kezétől adva hatalmas készletté növekedik, együttesen nagy cselekedet, amelyben mindenki részt vehet a legkisebb adománnyal is, elmúlhatatlan hálára kötelezve a segítségre szorulókat, akik a legegyszerűbb daróc-ruha melegéből ki fogják érezni az adományozók szivének vigasztaló melegét is. A mozgalom általánosságából folyik, hogy benne azok a vármegyék és városok is részt vegyenek, ahol menekültek nincsenek,