Rendeletek tára, 1915
Rendeletek - 145. A m. kir. pénzügyminiszter 1915. évi 149.700/1914.számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, a hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914 : XLVI. t.-c. végrehajtása tárgyában.
145. 149.700/1914. P. Ü. M. sz. 347 oszt. keresetadóban adózó) és 20.000 K-t meg nem haladó járandóságai. E szerint tehát nincs adókivetésnek helye, aj ha a félnek a jelen utasitás 21. §-ában emiitett és bárhonnét származó összes szolgálati járandósága a 20.000 K-t meg nem haladja és egyéb jövedelme nincs ; b) ha a félnek a jelen utasitás 21. §-ában emiitett és bárhonnét származó összes szolgálati járandósága a 20.000 K-t meg nem haladja, egyéb jövedelme pedig oly csekély, hogy a szolgálati járandóságnak és az egyéb jövedelemnek a 12. §-ban megengedett levonások után mutatkozó együttes összege a 20.000 K-t nem haladja meg. Ha azonban az adózónak a jelen utasitás 21. §-ában emiitett 20.000 K-t meg nem haladó szolgálati járandóságain kivül más adóköteles (vagyis az adóalapot már a 20.000 K fölé emelő) jövedelme is van, e jövedelem megadóztatásánál az alábbi 6. §-ban foglalt eljárás követendő. E szerint, ha a félnek a 21. §-ban emiitett szolgálati járandósága a 20.000 K-t nem haladja ugyan meg, de egyéb jövedelme akkora, hogy a szolgálati járandóságnak és az egyéb jövedelemnek a 12. §-ban megengedett levonások után mutatkozó együttes összege a 20.000 K-t meghaladja, adókivetésnek van helye. Ebben az esetben a jövedelemadó a 20.000 K-t meg nem haladó adómentes szolgálati járandóság és az adóköteles egyéb jövedelem együttes összege alapján állapítandó meg ugyan, de abból csakis az adóköteles jövedelemre eső arányos rész irható elő. Pl. Egy Budapesten áltomásozó miniszteri tanácsos szolgálati járandósága (fizetésben és lakáspénzben) 14.500 K, egyéb adóköteles tiszta jövedelme pedig, a háztartásához tartozókét is hozzászámítva, 7.500 K. Összes jövedelme tehát 22.000 K, mely után a jövedelemadó tétele 730 K. Az arányszámitási képlet szerint X = (-^^í 0 °—) a 730 K adótételből tehát 248 K 86 f irandó elő az illető miniszteri tanácsos terhére. Ellenben nincs adómentességnek helye és a 6. §-ban foglalt eljárás sem alkalmazható abban az esetben, ha a 21. §-ban emiitett szolgálati járandóságok összege egyazon adóalanynál a 20.000 K-t meghaladja, és a félnek összjövedelme a 12. §-ban megengedett levonások után 20.000 K-nál több lesz. Ebben az esetben a szolgálati járandóság a fél egyéb jövedelmével egyformán adózifa Pl. Egy Budapesten állomásozó miniszteri tanácsosnak állandó természetű
