Rendeletek tára, 1915

Rendeletek - 145. A m. kir. pénzügyminiszter 1915. évi 149.700/1914.számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, a hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914 : XLVI. t.-c. végrehajtása tárgyában.

145. 149.700M914. P. U. M. sz. 341 amely az atya által akár számadás mellett, akár a nélkül kezelt vagyonából származik, abban az esetben, ha ez a jövedelem nagyobb, mint amennyibe a kiskorúnak megfelelő tartásdíja kerül. 2. A kiskorú lemenőnek az a jövedelme — tekintet nélkül arra, hogy anyjával együtt lakik-e vagy sem, — amely az anya, mint természetes és törvényes gyám által akár számadás mellett, akár a nélkül kezelt vagyonából származik, és utóbbit a törvény szerint megilleti abban az esetben, ha ez a jövedelem nagyobb, mint amennyibe a kiskorúnak megfelelő tartásdíja kerül. Az 1—2. pontban elmondottakból folyik, hogy az ott tárgyalt esetekben, ha a kiskorúnak tartásdíja jövedelmét felemészti, ez a jövedelem nem számitható a háztartás fejének adóalapjához. Ha azonban a kiskorú lemenőnek vagyonát bármily címen az özvegy anya " haszonélvezi, az ebből származó jövedelem nem a kiskorú, hanem az anya jövedelmének tekintendő. 3. A szülőkkel, vagy az egyik szülővel együtt lakó kiskorú­nak nem szolgálati viszonyból (21. §.) származó bárminő keresete. . 4. A kiskorú lemenőknek (vérszerinti vagy fogadott gyerme­keknek és unokáknak) szolgálati viszonyból származó illetménye (21, §.): a) ha a kiskorú a családfő' gazdaságában vagy iparüzletében (kereskedésében) van alkalmazva ; b) ha a kiskorú a szülőkkel vagy az egyik szülővel együtt lakik és harmadik személytől származó szolgálati illetményt élvez. 5. Az 1—4. pontban tárgyalt eseteken kivül mindaz a jöve­delem, amely a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvények értelmében az apának vagy anyának a kiskorú lemenő jövedelméből (pl. az 1877: XX. t.-c. 24. és 37. §-ai esetében) jár. Ha azonban ez a jövedelem kisebb, vagy csak akkora, mint amennyiben a kiskorúnak megfelelő és az apát vagy az anyát terhelő tartásdíja kerül, ez a jövedelem az adóalaphoz nem szá­mitható. III. A rokonok együttes adózása. A közös háztartáshoz tartoznak- végül a családfővel együtt lakó azok a rokonok (felmenők, az előző II. pont alá nem tartozó lemenők, oldalrokonok), akik a családfő részéről ellátásban (gondo­zásban) részesülnek és ennek fejében — külön megállapított díjazás

Next

/
Oldalképek
Tartalom