Rendeletek tára, 1915

Rendeletek - 495. A m. kir. minisztérium 1915. évi 4.207. M. E. számú rendelete, a lakosságnak életszükségleti cikkekkel ellátásáról és az árdrágitó viszaélésekről.

1772 « 495. 4.207/1915. M. E. sz. 12. §. Azt az árt, amelyet a hatóságilag igénybevett cikkért fizetni kell, az elsőfokú közigazgatási hatóság szakértők meghallgatása után, a beszerzési vagy előállítási (termelési) árnak és költségeknek, valamint az árú minőségének ós használhatóságának figyelembe vételével állapítja meg. Az ár megállapításánál nem lehet figyelembe venni azt a szerződést, amelynek nyilvánvalóan az volt a célja, hogy a vevő fél magának igénybevétel esetére magasabb átvételi árt biztosítson. Amely cikk legmagasabb ára miniszteri rendelettel van meghatározva, annak átvételi árául a miniszteri rendelet rendelkezéseinek megfelelően kiszámított legmagasabb árt kell megállapítani. Azoknak a cikkeknek átvételi árát, amelyeket a vámkülföldről hoztak be, a vámkülföldön fizetett beszerzési árnak, valamint a behozatallal kapcsolatos költségeknek figyelembe vételével kell megállapítani. Kivételesen a belügyminiszter az érdekelt miniszterrel egyetértőleg ily cikk átvételi árául az illető cikkre nézve hatóságilag megállapított legmagasabb árnál magasabb árt is megállapíthat. </ 13. §. Azoknak a cikkeknek a tulajdonjoga, amelyeknek birtokosát a hatóság az átengedésre kötelezte (11. §. 1. bekezdés), azonnal átmegy arra, akinek javára az igénybevétel történt. A hatósági ármegállapítás kérdésében a határozat közlésétől három nap alatt a tényleges átadásra nézve halasztó hatályú fellebbezésnek van helye a belügyminiszterhez, aki ebben a kérdésben, a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve, végérvényesen határoz. Ha a közigazgatási hatóság úgy találja, hogy a lakosság ellátásának veszélyeztetése nélkül a tényleges átadást az ár jogerős megáilapításáig*;elhalasztani nem lehet : a hatóság a cikknek azonnal való átadását a követelt árnak lefizetésétől vagy megfelelő biztosítéknak letétbe helyezésétől függően elrendelheti. Maga a hatóság tizenöt napot meg nem haladó árhitelezést (11. §. 2. bekezdése) ebben az esetben is igénybe vehet, és ennek idejét ilyenkor az ár jogerős megállapításától kell számítani. 14. §. A közigazgatási hatóság (1. §.) kötelezheti] az életszükségleti cikkek tulajdonosait, hogy készleteiknek azt a részét, amely saját (házi és gazdasági vagy üzemi) szükségletüket ^meghaladja, for-