Rendeletek tára, 1914

Rendeletek - 405. A m. kir. pénzügyminiszter 1914. évi 140.800. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz és valamennyi m. kir. adóhivatalhoz, a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi LIII. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

3116 405. 140.800/1914. P. Ü. M. sz. pontos telesítése a pénzügyi kincstár érdekeinek megóvása szem­pontjából különös fontossággal bir, s az e tekintetben előforduló mulasztások a kincstár nagy károsodását idézhetnék elő. Különös figyelmet kell fordítani • arra, hogy a beadványokon, jegyzőkönyveken a beadványpéldányok, ívek, mellékletek, felzetek, továbbá az elkészítendő másolatok száma pontosan fel van-e jegyezve, s vájjon a bíróságok az illeték megszabásához szükséges határozatok és egyéb adatok közlését nem mulasztják-e el, s a leletek felvétele, a bélyegjegyek felülbélyegzése körül mulasztások nem fordulnak-e elő. Mulasztások esetén • a szabályszerű intézke­dések megteendők. A törvény 86. §-ához. A per alapjául szolgáló illetékköteles jogügyletek adatainak bejelentésére vonatkozó, a törvény 86. §-ának első bekezdése alatt felvett rendelkezés az eddig is érvényben volt hasonló jogszabályt tartja fenn. Ellenben a szakasz második és harmadik bekezdése egészen új rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha a kereskedők és iparosok feltételesen illetékmentes levelezései a polgári bíróságok előtt bizonyítás céljából használtatnak. Ezek után a levelezések után eddigelé a polgári bíróságok előtt való használat esetén le kellett mindig róni azt a teljes ille­téket, amely a levelezésekben megkötött jogügylet után jár. Jövőben ezek után a levelezések után az azokban foglalt jogügylet minő­ségének megfelelő illetéket kell ugyan leróni, de nem az után a teljes érték után, amely az egész jogügylet alapul vétele mellett kiszámítható, hanem csak azon per vagy eljárás tárgyának értéke után, amelyben a levelezés a polgári bíróság előtt bizonyítékul használtatik. Ha ez az érték meg nem becsülhető, vagy nem vagyon­jogi igény a per tárgya, akkor az ilyen levelezések ivenkint 1 K illeték alá esnek. Önérthetőleg az érték sohasem lehet nagyobb, mint a levele­zésekben foglalt ügylet illetékének megállapítása esetén alapul szol­gáló érték lenne. Ha tehát a per vagy az eljárás tárgyának értéke ezt az értéket meghaladná, az illetéket az után az érték után kell leróni, amely a levelezésben foglalt jogügyleti illeték megállapítá­sánál a szabályok értelmében alapul veendő lenne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom