Rendeletek tára, 1914

Rendeletek - 405. A m. kir. pénzügyminiszter 1914. évi 140.800. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz és valamennyi m. kir. adóhivatalhoz, a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi LIII. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

3112 485. 140.800/1914. P. Ü. M. sz. zései értelmében a bíróságtól a felek a szegénységi jog engedélyezését kötelesek kérni. Azokban a bírói eljárásokban azonban, amelyekben a polgári perrendtartás vonatkozó rendelkezései nem nyerhetnek alkalmazást, —• ideértve a községi bíróság (békebíró) előtti eljárást is, — valamint a közigazgatási eljárásokban is, a szegénységi jogon igényelhető illetékmentesség tekintetében az eddig érvényben volt, s e részben a törvény által hatályon kívül nem helyezett törvényes rendelkezések (1881. évi XXVI. t.-c. 14. §. ésilletéki díjjegyzék 85. tét. 12. pont) maradnak hatályban és alkalmazandók. A polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban s a végrehajtási eljárásban igényelhető szegénységi jog megadásához szükséges bizonyítvány kiállítását külön rendelet szabályozza; azokban a bírói eljárásokban azonban, amelyekben a polgári perrendtartás szegénységi jogra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, valamint a közigazgatási eljárásokban is, e tekintetben is érvényben maradnak az eddig hatályban levő szabályok. XI. FEJEZET. Vegyes rendelkezések. A törvény 79. §-ához. Az illeték feljegyzésének eseteit állapítja meg a törvény 79. §-ának első bekezdése ; az esetek e szakaszban tüzetesen vannak felsorolva, minélfogva olyan esetben, amely e szakasz első bekezdése alatt felsorolva nincsen, illetékfeljegyzésnek helye nem lehet. Az illeték feljegyzésére e szerint csak az a fél van jogosítva, akinek a fennálló törvény értelmében személyes illetékmentessége van, vagy .aki szegénységi jogon részesül illetékmentességben, s az az ügyvéd, akit a polgári perrendtartás rendelkezése értelmében hivatalból rendeltek ki képviselőül, ide értve azt az ügyvédet is, akit az ügy díitalan vitelére rendelnek ki. Az illetékjegyzéket, ha a felet ügyvéd képviseli, mindig az ügyvéd köteles vezetni, — tehát akkor is, ha hivatalból vagy az ügy díjtalan vitelére van képviselőül kirendelve, ha azonban a fél az ügyben személyesen jár el, a jegyzéket a bírósági iroda vezeti.