Rendeletek tára, 1914

Rendeletek - 405. A m. kir. pénzügyminiszter 1914. évi 140.800. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz és valamennyi m. kir. adóhivatalhoz, a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi LIII. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

405. 140.800/1914. P. Ü. M. sz. 3109 a bíróság határozata értelmében a szegénységi jog már a felet nem illette. Ha tehát a bíróság olyan okból vonja meg a szegénységi jogot, amely ok már akkor fennforgott, amikor a szegénységi jog a félnek megadatott, de csak utóbb vált ismertté, a fél, akit tulaj donképen a szegénységi jog és ezen az alapon az illetékmentesség nem is illetett meg, az egész eljárás során felmerült, őt terhelő, de általa le nem rótt illetékeket köteles utólag megfizetni. Ellenben ha olyan okból vonja meg a bíróság a szegénységi jogot, amely csak később, az eljárás folyamán merült fel, csak azon időponttól fogva esedékes illetékek utólagos megfizetésére kötelezhető a fél, amely időpont a szegénységi jog megszűnésére nézve a bíróság határozatában meg van jelölve. Ha a határozatban a megszűnés időpontja megjelölve nincsen, az illeték azon időponttól fogva fizetendő meg utólagosan, amely időpontban az a körülmény bekövetkezett, amely miatt a fél szegénységi jogát elvesztette. Az itt tárgyalt illeték kiszabása csak a per jogerős befejezésétől számított 5 éven belül foganatosítható, s a kir. adóhivatalhoz a kir. pénzügyigazgatóság által leadandó azon illetékjegyzék alapján teljesítendő, amelyet a törvény 78. §-ának utolsó bekezdése értelmében a bíróság azon határozata kapcsán, amellyel a szegénységi jogot megvonta, a pénzügy igazgatósággal közölni tartozik. Attól az időponttól kezdve, amelyben a bíróságnak a szegénységi jogot megvonó határozata jogerőre emelkedik, illetőleg amely időpontban a szegénységi jog megszűnik, az illetékeket szabályszerűen le kell róni ; mulasztás esetén hivatalos lelet felvételének van helye. Azért az illetékért, amelyet a fél utólagosan abból az okból köteles leróni, mert a szegénységi jogot tőle a bíróság megvonta, a felet képviselő ügyvéd egyáltalán nem felelős, ez az illeték a bíróság által áttett illetékfeljegyzés alapján a fél terhére Írandó elő, s tőle szedendő be. Ilyen eset-ben felemelt illeték előírásának nincs helye. Azért az illetékért azonban, amely a szegénységi jog megvonása után rovandó le, az ügyvéd elsősorban felelős, s ezen illeték lerovásának elmulasztása esetén, a hivatalos lelet alapján, a szabályszerű felemelt illeték is előirandó. Ha a szegénységi jogon illetékmentességben részesülő fél ellenfelét a bíróság a költségben vagy annak egy részében elmarasztalja, ez a marasztalt fél köteles megfizetni azokat az-