Rendeletek tára, 1914
Rendeletek - 405. A m. kir. pénzügyminiszter 1914. évi 140.800. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz és valamennyi m. kir. adóhivatalhoz, a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi LIII. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.
3106 » 405. 140.800/1914. P. Ü. M. sz. tételhez van tehát kötve a szegénységi jogon való illetékmentesség ; az egyik feltétel az, hogy a félnek több jövedelme ne legyen, mint a lakóhelyén szokásos közönséges napszám ; a másik feltétel az,. hogy a bíróságtól a szegénységi jogot a polgári perrendtartás 112. §-ának első bekezdése értelmében kapja meg. A polgári perrendtartás 112. §-ának első bekezdésében» ugyanis szegénységi jogban rendszerint az a fél részesíthető, akinek, jövedelme nem nagyobb, mint a lakóhelyén szokásos közönséges napszám. Ez a rendelkezés tehát teljesen azonos a fentebb idézettel, amely az ilyen fél részére biztosítja az illetékmentességet a. bírói eljárás folyamán. Azonban a polgári perrendtartás 112. §-ának második bekezdése 1 ) szerint a bíróság az összes körülmények tekintetbe vételével, szegénységi jogban részesítheti azt a felet is, aki a perköltséget fedezni nem tudja a nélkül, hogy a saját és azoknak a hozzátartozóinak szükséges tartása sérelmet ne szenvedne, akiknek tartására törvénynél, vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles. EV szerint tehát részesülhet a bírói eljárás során a szegénységi jogban, olyan fél is, akinek jövedelme a közönséges napszámot meghaladja ; azonban az olyan fél, aki e rendelkezés alapján kapja a bíróságtól a szegénységi jogot, illetékmentességet a bírói eljárás folyamán nem élvezhet, mert a törvény az illetékmentességet csak. azoknak a feleknek biztosítja, akiknek a bíróság a szegénységi, jogot a polgári perrendtartás 112. §-ának első bekezdése alapján adja meg, s akiknek a jövedelme nem nagyobb, mint a lakóhelyükön szokásos közönséges napszám. A bíróság által megadott szegénységi jog tehát nem vonja maga után feltétlenül az illetékmentességet, mert a polgári perrendtartás 112. §. második bekezdése alapján szegénységi jogban részesített fél nem részesül illetékmentességben. Ezért különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a szegénységi jogot a bíróság a. polgári perrendtartás 112. §-ának első vagy második bekezdésealapján adta-e meg. Ha a szegénységi jog az első bekezdés alapján. *) A polgári perrendtartás 112. §-ának második bekezdése : »A bíróság azonbart az összes körülmények tekintetbe vételével szegénységi jogban részesítheti azt a. felet is, aki a perköltséget fedezni nem tudja a nélkül, hogy a saját és azoknak a. hozzátartozóinak szükséges tartása sérelmet szenvedne, akiknek tartására törvénynél,,, vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles.«
