Rendeletek tára, 1914

Rendeletek - 405. A m. kir. pénzügyminiszter 1914. évi 140.800. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz és valamennyi m. kir. adóhivatalhoz, a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi LIII. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

405. 140.800/1914. P. U. M. sz. 3093 hiánypótlás végett visszaadott beadványoknál mikor van illeték­lerovásnak helye. E tekintetben a törvény rendelkezése az, hogy ha ugyanazon beadványt kellően kiegészítve nyújtják újból be, amennyiben ennek a beadványnak a terjedelme a pótlás folytán nagyobb nem lett, újabban beadványi vagy ívbélyeget leróni nem kell. Ha a beadvány bár ugyanaz, de terjedelme a pótlás folytán nagyobb lett, a beadványhoz fűzött újabb ívek illetékét kell leróni. Ha ugyanazon beadványt ugyanazon terjedelemmel, külön kérvény mellett nyújtják be, ez után a külön kérvény után kell az 1. §. 1. b) pontja alatt, s amennyiben ez a kérvény több ívből állana, a 4. §-ban megállapított illetéket is leróni. Ha azonban a felek nem a visszaadott beadványt, hanem teljesen újat nyújtanak be, ez után az új beadvány után a tör­vényszerű illetéket teljes mérvben le kell róni. Önérthetőleg min­den esetben le kell róni az esetleg újabban csatolt mellékletek után járó illetéket is. Olyan esetben, amikor a felek a pótlás végett visszaadott helyett új beadványt nyújtanak be, a visszaadott be­adványon lerótt illeték visszatérítését nem igényelhetik. A törvényszakasz utolsó bekezdése a bírósági végrehajtók­hoz s a kir. közjegyzőkhöz, mint bírói megbízottakhoz intézett levél­alakú megkeresések illetékmentességét mondja ki, különös gondot kell tehát arra fordítani, hogy az ilyen megkeresések bélyegilleté­kével a felek meg ne terheltessenek. Ennélfogva minden esetben, amikor bírósági végrehajtókhoz vagy kir. közjegyzőkhöz intézett kérelmek leleteztetnek meg, meg­győződést kell szerezni az illeték kiszabása előtt arról: nem ille­tékmentes megkeresésre vétetett-e fel tévesen a lelet, s amennyi­ben ilyen eset forogna fenn, az illeték előírását mellőzni kell. A törvény 58. §-ához. Abban az esetben, amidőn az alsóbíróság csak az utódlás, vagy csak a perújítás kérdésében, avagy a követelés alapja felől döntött, a felsőbíróság pedig egyéb kérdésekben is határoz, a tör­vény 58. §-a értelmében a felsőbírósági határozat után a törvény­szerű illetéket le kell róni. Szabályozza a szakasz az illeték lerová­sának időpontját és módját is, s e tekintetben annyiban eltér a hatá­rozati illetékek lerovására vonatkozó általános rendelkezéstől, hogy ebben az esetben a határozat hozatalinál jelen nem lévő felet nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom