Rendeletek tára, 1914

Rendeletek - 405. A m. kir. pénzügyminiszter 1914. évi 140.800. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz és valamennyi m. kir. adóhivatalhoz, a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi LIII. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

405. 140.800/1914. P. Ű. M. sz. 3075 tok illetékének mérve összhangba van hozva a törvény 29. §-ában megállapított illetékmérvvel. Új rendelkezés a szakaszban az, amely az általános meghatalmazás jegyzékbe vezetéséért 5 K illetéket állapít meg; továbbá új az a rendelkezés, amely szerint az általános meghatalmazást, ha abban díj nincsen kikötve, illetékmentesen lehet kiállítani, azonban minden -egyes ügyben, amelyben az ügyvéd ilyen általános meghatalmazás alapján jár el, — akár illetékmentesen van kiállítva az általános meghatalmazás, akár lerovatott azon a díj összegének megfelelő II. fokozat szerinti illeték, — mindig le kell róni az 1 K 50 f meghatalmazási illetéket, hacsak az ügyvéd a törvényszakasz utolsó bekezdése alatt jelzett kivonatot nem csatol. Nagy figyelem fordítandó arra, hogy ennek az illetéklerovási kötelezettségnek az ügyvédek pontosan megfeleljenek, hogy az illetéklerovás elmaradása által a pénzügyi kincstár kárt ne szenvedjen, A törvényszakasz utolsó bekezdésében azoknak a kivonatoknak az illetéke van megállapítva, amelyeket a bíróságok abból a jegyzékből adnak ki, amelyet az általános meghatalmazásokról vezetnek. Ezeket a kivonatokat az általános meghatalmazással rendelkező ügyvéd a bíróságok előtt meghatalmazások helyett használja, ezekre tehát éppen úgy, mint azokra a meghatalmazásokra, amelyekben díj nincsen feltüntetve, ívenkint 1 K 50 f illetéket kell leróni. V. FEJEZET. Az érték megállupítása é» az illeték alapjának meghatározása* À törvény 31. §-ához. A törvény 31. §-ában foglaltak az illetékek meghatározása céljából alapul veendő értékek kiszámításánál irányadó rendelkezéseket tartalmazzák; ezek a rendelkezések legnagyobb részben a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban alkalmazhatók, a szakasz utolsó bekezdése alatt foglalt rendelkezések között azonban van olyan is, amely a végrehajtási eljárás során nyer alkalmazást. Ennek a szakasznak a rendelkezései az eljárás során felmerülő összes iratok, határozatok és egyességek illetékére, szóval