Rendeletek tára, 1914

Rendeletek - 405. A m. kir. pénzügyminiszter 1914. évi 140.800. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz és valamennyi m. kir. adóhivatalhoz, a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi LIII. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

405. 140.800/1914. P. Ü. M. sz. 3073 A törvény 27. §-ához. A polgári perrendtartás rendelkezései értelmében egyes esetekben a bíróságok hivatalból szerezhetnek be a fél költségére fordításokat, továbbá hivatalból szerezhetnek be hiteles másolatokat, kivonatokat, vagy elrendelhetik hivatalos másolatok és kivonatok mellékelését, s bekivánhatnak hivatalból szakértői véleményeket; a törvény 27. §-ának világos rendelkezése értelmében ezekre az iratokra azt az illetéket, amely azok után az általános szabályok, illetőleg e törvény rendelkezései értelmében jár, minden esetben le kell róni. A törvény 28. §-ákoz. Az általános szabályokban gyökerező rendelkezéseket tartalmaz a törvény 28. §-a, amely szerint az eredetiben csatolt iratokról a bírósági iroda által kiállított elismervény illetékmentes, ellenben az ügyvédek által valamely okirat felmutatásáról kiállított elismervény után ívenkint 1 korona illetéket kell leróni. A törvény 29. §-ához. A törvény 29. §-a a meghatalmazások illetékkötelezettségét és az azokra járó illeték mérvét állapítja meg. Lényegesen eltér ez a rendelkezés a meghatalmazásokra nézve eddig érvényben volt szabályoktól, amennyiben e törvényszakasz értelmében a meghatalmazás bűnügyben, polgári ügyben, közigazgatási ügyben, vagy bármely más ügyben vagy célra kiállítva illetékköteles. A törvénynek ez a rendelkezése tehát nemcsak polgári bíróságok előtti, hanem bűnügyi, közigazgatási s minden más eljárásra kiterjed, s megállapítja a meghatalmazások illetékkötelezettségét minden ügyben s minden célra. E rendelkezés folytán tehát jövőben minden- meghatalmazás illetékköteles lesz, s illetékmentességben csak azok a meghatalmazások részesülnek, amelyek olyan eljárásban állíttatnak ki, amely egész eljárásra nézve külön törvény biztosítja az illetékmentességet. A törvény ezen rendelkezésénél fogva tehát jövőben a meghatalmazások nem állíthatók ki illetékmentesen a rendőri, kihágási, adó- (illeték-) stb. ügyekben sem, kétségtelen azonban, hogy az ill. díjj. 43. tételében a meghatalmazásokra vezetett helyettesítésekre nézve biztosított illetékmentesség érintetlen marad, mert ez a rendelkezés nem vonatkozik a meghatalmazások illeté-