Rendeletek tára, 1914

Rendeletek - 205. A m. kir. igazságügyminiszter 1914. évi 42.100. I. M. számú rendelete. A járásbírósági ügyvitel szabályai. (Jűsz.)

1632 205. 42.100/1914. I. M. sz: levélhez csatolt váltót — nem az ügy iratai között, hanem zárt szekrényben kell őrizni és róluk jegyzéket, ha pedig sok ilyen irat van, külön mutatót is kell készíteni. Az iratborítékon azt, hogy az onnan hiányzó okiratot külön őrzik, meg kell jegyezni. Irattári könyv. 87. §. Az iratnyalábokban elhelyezett iratokról a XXVI. sz. minta szerint irattári könyvet kell vezetni, amelybe a főlajstromszámok megszakítatlan sorban előre be legyenek írva. Amikpr az irat első ízben az irattárba érkezik, az irattári könyvben a főlajstromszámot jellel (például <J) kell ellátni.E célra tintaceruzát kell használni. Ha az irattár kezelője a napijegyzékből (93. és 94. §.) arról értesül, hogy valamely ügy iratait mindenestül elküldöttek, az irattári könyvben az ilyen iratok főlajstromszáma mellett elküldésüket jelzi (például »elk.«). Több főlajstromszám egy ügydarabban. 88. §. Ha az irattárba utalt ügydarabban több főlajstromszámmal ellátott irat van, amelyeket együtt kell tartani, az ügy darabot a legkisebb (alap) szám helyére kell elhelyezni, a többi számnál pedig az irattári könyvbe a főlajstromszám mellett álló üres rovatba be kell írni azt az alapszámot, amely alatt az ügy darab van. Iratok kiadása az irattárból. 89. §. Az irattári könyvben a főlajstromszám mellett álló üres rovatban mindenkor fel kell tüntetni azt, hogy az iratot az irattárból kiadták (93. és 94. §.), még pedig: 1. ha az iratot felszerelés végett, vagyis azért adták ki, mert ahhoz utóirat érkezett, a kiadás napját (például X/2) kell bejegyezni, az iratnak újból irattárba érkezésekor pedig ezt a bejegyzést át kell húzni;