Rendeletek tára, 1914

Rendeletek - 79. A m. kir. belügyminiszter 1914. évi 109.000./I—a. számú körrendelete valamennyi központi választmányhoz, az országgyülési képviselők választásáról szóló 1913 : IV. t.-cikkben a névjegyzékek összeállitására vonatkozólag foglalt rendelkezések végrehajtásáról.

1176 79. 109.000/1914. B. M. évf. sz. törvény 49. és 51. §-ában foglalt rendelkezéseket illetőleg utalok a vallás- és közoktatásügyi minister úrnak a törvény életbelépte­napján 1.184/1914. V. K. M. szám alatt kelt és velem egyetértőleg kiadott rendeletében 1 ) foglaltakra s e részben csupán arra kívánom a központi választmány figyelmét felhívni, hogy az összeíró küldöttség az oly egyének írni és olvasni tudásáról is köteles meggyőződést szerezni, akik az irni-olvasni tudást igazoló állandó bizottság előtt sikertelenül vizsgáztak, vagy a vizsgát letenni bármily okból akadályozva voltak, amennyiben az illetők irni és olvasni tudásuk igazolása céljából az. összeíró küldöttség előtt megjelennek ; továbbá, hogy az irni és olvasni­tudás igazolását alapos kétség esetén az oly egyénektől is megkívánhat­ják, akik az elemi népiskola IV. elemi osztályának elvégzését egyéb­ként igazolják. Természetesen úgy ezt, mint általában minden nyomozást a választójogosultak felesleges zaklatásának lehető mellőzésével kell gyakorolni. Az 50. §-ban foglalt rendelkezéseket illetőleg pedig felhívom a központi választmány figyelmét arra, hogy az összeíró küldöttség! tagok megválasztásakor az irni és olvasni tudás helyszíni bizonyítása alkalmával előfordulható nyelvi nehézségek lehető elhárítására különös tekintettel legyen. Az 52., és különösen az 53. §-ban foglalt adózási és szolgálati kellékek igazolására vonatkozólag csak arra utalok, hogy az összeíró­küldöttségek e tekintetben is méltányosan igyekezzenek eljárni s a kellékek igazolására a körülményekhez képest oly alkalmas és tel­jesen megbizhatónak mutatkozó bizonyítékokat is fogadjanak el,. melyeket a törvény az igazolás módjául kifejezetten nem sorol fel. Az 55. §. az adatszolgáltatási kötelezettségre két csoportot állapit meg. Az egyik a központi választmány megkeresésére, a másik a hivatalból való kötelező közlésre vonatkozik, elősegítve ezáltal a törvény ama célzatának megvalósítását, hogy az összeírás (jövőben­kiigazítás), amennyire lehetséges, hivatalból foganatosittassék. E ren­delkezésekből kifolyólag fel is hivom a központi választmányt, hogy az e §-ban felsorolt s rendelkezésére álló adatokat az összeíró küldöttségeknek kellő időben küldje meg. *) Lásd: Rend. Tára 1914. évf., 1365. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom