Rendeletek tára, 1913

Rendeletek - 35. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1913. évi 72.996/1912. számú rendelete, kéményseprési új minta-szabályrendelet közléséről. I. Valamennyi magyarországi vármegyei törvényhatóság közönségének.

35. 72.996/1912. K. M. sz. 227 iparosok mászható kéményei, amelyek két hetenkint (havonta kétszer) tisztitandók; b) a kórházak konyhakéményei, a vendéglősök, kávésok, sütők, hentesek, füstölők, pacalosok, kifőzök és más állandóan tűzzel dolgozó kézműiparosok orosz kéményei, amelyek hetenkint (havonta négyszer) tisztitandók; c) a szobáknak kizárólag téli fűtésére használt fűtőszerkezetek kéményei, melyek csak a fűtés idejében söprendők" havonkint egyszer. Söprési kényszer alá esnek azonkívül a gőzmalmok, szeszgyárak, gőzfűrészek s más gyárüzemű vállalatok gyárkéményei ; ezeknél a söprés gyakoriságát az üzem nagysága s a szükség határozván meg. A kémények a szükséghez képest égetendők. E művelethez szükséges szalmát a tulajdonos tartozik szolgáltatni. A söprés és égetés szükségére és gyakoriságára nézve felmerült vitás esetekben, a kéményseprő és a tűzrendészeti szakközeg meghallgatásával, az illetékes elsőfokú iparhatóság dönt. 8. §. A kéményseprő az általa teljesített munkálatokért a szabályrendelet kiegészitő részét képező díjszabásban feltüntetett díjazásban részesül. A fél kívánatára foganatosított éjjeli munkáért a megfelelő díjak kétszerese számitható. A kéményseprő- a jelen szabályrendelet mellékletét képező díjjegyzék I. csoportjában felsorolt munkadíjat a háztulajdonostól, a II. csoportban felsorolt munkák díját pedig a lakótól követelheti. A szabályrendeletben megállapított díjakát a söprési kényszer alá eső tisztítási tárgyak után azok a háztulajdonosok is megfizetni tartoznak, akik a kéményseprőt munkája teljesítésében bebizonyít hatólag megakadályozták. A vitássá nem tett kéményseprési díjhátralékokat az iparhatóság közigazgatási úton hajtatja be, ellenben a vita tárgyává tett díjhátralékok a rendes birói úton érvényesíthetők. A községek belterületén kivül eső pusztai, tanyai, szőllőhegyi uradalmi épületek, ipartelepek, vasúti vonalmenti épületek a díjszabás rendes tételeinél magasabb díjakat fizetnek, még pedig az öt kilométeren belül eső ily épületeknél a díjtételek 15*