Rendeletek tára, 1912
Rendeletek - 95. A m. kir. miniszterelnök 1912. évi 4.225. M. E. számú rendelete, mellyel az 1912. év julius hó 11-én kelt legfelső elhatározásban foglalt legkegyelmesebb engedély alapján a karlóczai görög keleti érsek, szerb metropólita-patriárka javadalmazásához tartozó hasznothajtó ingatlanok és jogok haszonvételéről és felügyeletéről szóló szabályzat közzététetik.
95. 4.225/1912. M. E. sz. 717 3- §• Az érsek-metropolita-patriárka, mint a javadalomnak csakis időszerinti haszonvevője, sem magát a javadalmat, sem az időközi igazgatást, sem a javadalombeli utódot terhes kötelezettségek vagy szerződések vállalásával, sem más módon meg nem terhelheti, hanem köteles a javadalmazására szolgáló ingatlan és ingó törzsvagyont csorbitatlanul megőrizni s ugy fenntartani, hogy az utódnak bármikor teljes egészében, használhatóságában és hozadékképességében, teljes haszonvételre átadható legyen. Ennek folytán köteles^az ingatlanok okszerű megművelésére, a javadalomhoz tartozó birtokon levő lakházaknak s az azokban levő berendezéseknek, valamint a gazdasági épületeknek folytonos jókarban való tartására, az okszerű gazdálkodáshoz szükséges felszerelési tárgyaknak (élő és holt fundus instruktusnak) hiánytalan és használható állapotban való megőrzésére és fenntartására, az elhasználtak vagy hasznavehetlen ek pótlására kiváló gondot fordítani, egyszóval a gazdaságot oly állapotban tartani, amely annak állandó s az átvételnél fennállott állapottal szemben mi csökkenést sem okozó hozamképességét biztosítsa. 4. §• Miután mindaz, amit a javadalmas a javadalomba lépte alkalmával átvesz, s amire nézve mindig pontos leltárak készítendők s azok egy példánya a m. kir. miniszterelnökhöz felterjesztendő — tehát ugy az ingatlanok, mint az azokhoz tartozó fundus instructus (felszerelési ingóságok, állatállomány s többi) jókarban tartandók és az utód részére is minden megtérítés nélkül jókarban és hiánytalanul átadandók: a javadalmas a leltári tárgyakból semmit el nem idegenithet s el nem zálogosíthat, illetve, ha a felszerelési tárgyak (élő és holt fundus instructus) időközben használatlanokká válnak, azokat, valamint a netán hiányzókat, vagy elidegenítetteket javadalmából pótolni s az összes felszerelést, tehát az állatállományt is rendszeresen felfrissíteni s állandóan a szükséges mennyiségben s használható állapotban tartani köteles. Az ujakkal pótolt régi felszereléüi tárgyak a leltárbóli törlés után kiselejtezhetők s a javadalmas által saját javára, értékesíthetők.
