Rendeletek tára, 1912
Rendeletek - 150. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1912. évi 57.552. számú rendeletével kiadott egyesitett engedélyokirata a kőrös—belovár—verőcze—barcsi helyi érdekű vasutnak.
160. 57.552/1912. K. H. n. 1129 lévén, azoknak jelenlegi építési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő, kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállított építkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállítható, ép úgy, amint az építkezések minden változtatására nézve is a nevezett miniszter előzetes engedélye kieszközlendő. Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási, vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter által az 1. §-ban emiitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatok alapján, úgyszintén az üzlet biztonságának és a forgalom folytonosságának követelményeire való tekintetekből kívánt módosításokat és kiegészítéseket foganatosítani. 4. §. Az engedélyes társaság köteles a virje—kapronczai uj vonalra vonatkozólag a fennálló szabályok szerint elkészített építési terve-. ket (hossz-szelvény- és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat keltétől számítandó 3 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel, a miniszter által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatok legyenek. A késedelem következményei egyedül az engedélyest terhelik. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter a jelen engedélyokiratban, az ennek kiegészítő részét képező építési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1910. évi augusztus hó 17-én felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja, és mennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja, és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az építési engedélyt — harmadik személyeknek az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett — megadja. Az engedélyes társaság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter által a pálya építése közben vagy bármikor azután is a fent érin-