Rendeletek tára, 1912

Rendeletek - 149. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1912. évi 50.625. számú rendeletével kiadott engedélyokirat a bodrogközi gazdasági vasutra vonatkozólag.

149. 50.625/1912. K. M. sz. 1095 a keresztezések folytán szükséges új építkezések eszközlése iránt engedélyesek a m. kir. államvasutak igazgatóságával, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter előző jóváhagyásának fenntartása mellett, egyességre lépni kötelesek. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások, vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi magyar királyi minisztertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek, viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyesek vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péagejog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedély okiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter fogja rendeleti laton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 2,300.000 K, azaz Kettőmillióháromszázezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 480.000 koronát tartoznak fordítani. Ugyancsak a tényleges tőkéből 15.000 korona kihasítandó, és készpénzben vagy a vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaság címleteiben, mint tartalék, külön kezelendő. A tényleges tőkéből további 10.000 korona az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben részletesen felsorolt célokra készpénzben, mint külön tartalékalap kihasítandó. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerűleg fel nem használt netáni maradványa a rendes tartalékalaphoz lesz csatolandó. •  tartalékalapba helyezett részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem részesitendők.