Rendeletek tára, 1909

Rendeletek - 76. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1909. évi 39.180. számú rendelete, a vasuti árúfuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény kötelékébe tartozó, önálló igazgatással biró valamennyi hazai vasut igazgatóságához, a berni egyezmény hatálya alá tartozó vasutvonalak jegyzékéről. - 77. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1909. évi 40.211. számú rendeletével kiadott II. függelék, a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság egyesitett engedélyokiratához.

922 77. 40.211/1909, K, M. sz. amelyek ezen zavarok és azok hatásának elhárítására és teljes megszüntetésére szükségesek. 14. Egyébként a részleteket — mint minden másra, úgy a vezetékekre nézve is <— a kereskedelemügyi! miniszter az engedélyes által felterjesztendő tervek, számitások és egyéb adatok alapján később fogja megállapítani. VII. Pályaelzárás és jelzés. A vasút bekerítése az elrendelésnek megfelelő módon és kiterjedésben lesz előállítandó és általában csak különösen figyelemreméltó helyeken és ott szükséges, hol a pálya jelentékenyebb forgalmat közvetítő közutak, vagy benépesített területek közvetlen közelében, illetőleg azokon keresztül vezet el. Az állomások a szükséghez képest — az illető szabványokban vagy részlettervekben, avagy rendeletileg megállapítandó kiterjedésben és módon — lesznek bekeritendők, valamint megfelelő szerkezetű kapukkal és ajtókkal ellátandók. Utak és útátjárók szélein karfák, kerékvetők vagy kerítések csak ott alkalmazandók, ahol azok a fenforgó helyi viszonyoknál és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknél fogva biztonsági tekintetekből nem mellőzhetők ; e mellett azonban figyelembe lesznek veendők azon szabályok és szabványok is, amelyek karfák és kerékvetők alkalmazását és előállítását illetőleg állami és törvényhatósági közutakra nézve érvényben vannak. Útátjárók elzárására szolgáló sorompók csak nagyon élénk forgalmú vagy különleges helyi fekvésű útátjáróknál, avagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. Azon útátjárók, melyek az épitési tőke terhére — fekvésükhöz és egyéb körülményekhez képest — megfelelő szerkezetű kézi vagy vonósorompókkal lesznek ellátandók, valamint általában az épitési tőke terhére előállítandó pályaelzárási létesítmények a vasút építése közben vagy műtanrendőri bejárása, esetleg pedig műszaki felülvizsgálata alkalmával, avagy végül a jótállási idő alatt teendő tapasztalatok eredménye alapján fognak kijelöltetni. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el.