Rendeletek tára, 1909

Rendeletek - 203. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1909. évi 149.500. számú rendelete valamennyi kir. tanfelügyelőhöz,*) a büntetőtörvénykönyvek és a bűnvádi perrendtartás kiegészitéséről és módositásáról szóló 1908 : XXXVI. törvénycikknek a fialalkorúakra vonatkozó második fejezetében foglalt rendelkezések folytán az állami, községi, egyesületi (társulati), magán és - #izraelita hitfelekezeti elemi-, felső-, nép-, polgári-, iparos- és kereskedőtanonc iskolákra háruló feladatok tárgyában.

2600 203. 149 500/1909. V. M. s«. társadalmi veszély már keletkezésében elfojtassék és az abból eredhető társadalmi baj megelőztessék. Minthogy ezen a téren a bíróságok és a rendőri hatóságok magukban kellő eredményeket elérni már csak azért sem képesek, mert számukra csak akkor nyílik alkalom a fiatalkorúval foglalkozásra, amikor már valamely büntetendő cselekmény elkövetése a nagyobbfokú erkölcsi veszélyt bizonyítja, és minthogy a Bn. 15. és 16. §-ában az iskolai fenyítéknek, mint a gyermek és a fiatalkorú erkölcsi megmentése érdekében fontos intézkedésnek megállapításával maga a törvény reá utal arra, hogy az érintett célt előmozdítani az iskolai hatóságoknak is kötelessége : ennélfogva az iskolai hatóságoknak és a tanítóknak tör vény szab ta és nemes hivatásukból eredő feladata közreműködni abban, hogy a környezetükben erkölcsi romlás veszélyének kitett, vagy züllésnek indult gyermekek és fiatalkorúak a becsületes, munkás társadalom javára megmentessenek. Különösen a tanítónak van legtöbb alkalma növendékei erkölcsi állapotának és fejlődésének megfigyelésére, mert. azoknak magaviseletét és életviszonyait nemcsak az iskolában, hanem lehetőség szerint az iskolán kivül is figyelemmel kell kisérnie és szükség esetében a tanulók szüleivel közvetlenül is kell érintkeznie, s így ő még idejekorán észreveheti a veszélyt, amely növendékének erkölcsi fejlődését fenyegeti. Az ily veszély a legkülönbözőbb tünetekben jelentkezhetik, s legszembeszökőbb alakjában a tiltott cselekményekre hajló vagy erre felhasznált, iskolakerülő, vagy alkoholista növendékeknél, a prostituált kis leánynál, a testi sértés nyomait magán hordó (martyrj> testi munkával túlterhelt, testileg dégénérait vagy egyébként abnormális gyermeknél nyilvánul meg. A különböző alakban jelentkező veszély okai számtalan tényezőre vezethetők ugyan vissza, de legtöbbnyire a környezet az, amelyből a gyermek vagy a fiatalkorú erkölcsi fejlődésére legkárosabb befolyások eredhetnek. Mihelyt tehát a veszély tünete jelentkezik, első sorban a környezetet kell megvizsgálni, amelyben a veszélyeztetett gyermek vagy fiatalkorú él. Itt különösen szem előtt kell tartani a következőket: A) Ha a szülők önhibájukon kivül, például betegség vagy foglalkozás hiánya miatt időlegesen nyomorognak, és ebből folyólag