Rendeletek tára, 1909

Rendeletek - 104. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1909. évi 53.382. számú rendeletével kiadott engedélyokirat a vágsellye—negyedi helyi érdekű gőzüzemű vasutra vonatkozólag.

104. 53.383/1909. K. M. sz. 1217 ságával, a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter előző jóvá­hagyásának fentartása mellett, egyességre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló uj épít­kezések és átalakítások költségeit engedélyes az uj építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi minisztertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutjan való átvezetése akár engedelyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti válla­latok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a keres­kedelemügyi magyar királyi miniszter fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §.. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 1,875.000 K, azaz : Egy­millónyolcszázhevenötezer koronában állapittatik meg, mely tőké­ből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 124.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter a magyar királyi pénzügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 25.000 korona rendes tartalék­alap, 15.000 korona pedig külön tartalékalap képzésére készpénz­ben, avagy a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaságnak a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben kihasítandó és külön kezelendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom