Rendeletek tára, 1908

Rendeletek - 22. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1908. évi 15.334. számú rendeletével kiadott engedélyokirat a nagykikinda—aradi helyi érdekű [sic]özüzemű vasutra vonatkozólag.

98 22. 15.334/Î908. K. M. sz. illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöl­tetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, utszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest megfelelő számú és nyilású áteresztők vagy hidak épitendők, melyek, — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonat­kozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fá­ból is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vo­natkozólag előirt feltételek mérvadók; 0'30 méternél nem nagyobb nyílással biró fedett utáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgy- vagy vörösfenyőfa-tömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik idevonatkozólag, hogy állami, tör­vényhatósági (országos) és egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben lévő közúti szabványtervek mérvadók. Általános érvénnyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmé­ben fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetilí, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapcölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők,, támasztó- és bélésfalak, valamint általá­ban alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körül­mények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása-, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfa­gyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmeltartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talaj­viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülmények­nek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba

Next

/
Oldalképek
Tartalom