Rendeletek tára, 1908

Rendeletek - 126. A m. kir. belügyminister 1908. évi 55.444. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, a bosznia-hercegovinai községi előljáróságokat illető hivatalos megkeresések hová intézéséről. - 127. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1908. évi 52.231. számú rendelete, a m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal ügyviteli és fegyelmi szabályzatáról.

127. 52.231/1908. K. M. sz. 1545 130.. §. A terhelt kihallgatása után következik a bizonyítási eljárás. A bizonyítás a felek jelenlétében, az elnök által meghatározott sorrendben és oly módon veendő fel, hogy a vád bizonyítékai megelőzzék a védelem bizonyítékait. 13.1. §. A tárgyalásra idézett és megjelent tanú vagy szakértő kihallgatása,, valamint a tárgyalásra beszerzett egyéb bizonyítékok felvétele csak a felek beleegyezésével, vagy az esetben mellőzhető, ha a biróság azt teljesen feleslegesnek tartja. ' Mind az elnök, mind a biróság uj bizonyitékok felvételét vagy megszerzését rendelhetik el. Mindazáltal az erre vonatkozó indítványt elutasító, valamint oly bizonyítást elrendelő határozatot, mely miatt a tárgyalás 24 órán túl volna félbeszakítandó, csak a biróság; hozhat. Egyebekben a tanukra, a szakértőkre és általában a bizonyításra nézve a választott bírósági eljárásra vonatkozó rendelet idevágó határozmányai megfelelően alkalmazandók. 132. §. A vizsgáló biztos, illetve a fegyelmi tanács által a tárgyalás sorára kiszabott pénzbüntetések közigazgatási utón közadók módjára hajtandók be. 133. §. A bizonyítási eljárás befejezése után a vádló a tárgyaláson lefolyt bizonyítás alapján indítványt tesz a vádlott felmentésére vagy megbüntetésére. Ezen indítványra a terhelt és megbízottja (védője) válaszolhatnak. Ezt követőleg meg egy szóváltásnak van helye. Az utolsó szó a terheltet illeti. 134. §. A tárgyalásnál és az ítélethozatalkor jegyzőkönyv vezetendő, amelyet az elnök és a jegyző irnak alá. Az ítélet nyomban a tárgyalás befejezte után zárt ülésben hozandó,, melyben a tanács tagjain és a jegyzőn kivül senki sem lehet jelen. A határozathozatal szavazással történik. A szavazásban az elnök is részt vesz, oly módon, hogy ő utoljára szavaz, és a határozatot saját szavazatának számbavételével hirdeti ki.