Rendeletek tára, 1906

Rendeletek - 206. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1906. évi 90.232. számú rendeletével kiadott engedélyokirat a rózsahegy—korytniczai keskenyvágányú helyi érdekű vasutra vonatkozólag.

306. 90.232/1906. K. M. s?. 2549 azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés -betartása mellett, egészen fából is készithetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű ós szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók ; 0*30 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett utátereszek azonban — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — kellően indokolt esetekben, mint tölgy- vagy vörös fenyőfa-tömlők is engedélyeztetni fognak. Megjegyeztetik ide vonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) ós egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók.. Altalános érvénnyel mindazon vasúti ós közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalán szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapcölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak ós átereszek, alagutak, támasztó- ós bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan ós akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, csúszása, illetve elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként