Rendeletek tára, 1902

Rendeletek - 38. A m. kir. ministerium 1902. évi 1.102. M. E. számú rendelete, a consuli illetékek szabályozásáról szóló 1901. évi XXVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában.

250 88. 1.102/1902. M. E. BZ. Ha az ellenfél a kereset folytán kitűzött bírói tárgyalás megtartásáig ennek a meghatározásnak ellent nem mond, úgy az a consuli illeték kiszabása szempontjából mérvadó marad és a magasabb vagy csekélyebb értéknek utólagos bizonyítása helyt nem foglalhat. Ha ellentmondás esetére a peres felek a tárgyalás alkalmával nem tudnak megegyezni, a netán szükségessé váló bizonyitási eljárás a consuli hivatal részéről legott megejtendő és ahhoz képest az érték megállapítandó, mely esetben a bizonyítékok megállapításával felmerülő és a tarifa alapján járó consuli illetékek az ellentmondó fél által fizetendők. Ha a keresetben vagy viszonkeresetben az érték meghatározása hiányzik, a consuli hivatal annak haladéktalan pótlását elrendelni tartozik. Ha a keresetben a valódinál nyilvánvalóan csekélyebb érték tüntettetik fel, vagy a peres felek a valódinál nyilvánvalóan csekélyebb érték felett egyeznek meg, a consuli hivatal a további eljárás megindítása előtt a 10. §. c) pont második bekezdése alapján járhat el. • ' ' 12. §. A letétkiszoJgáltatási illeték tekintetében az az érték mérvadó, a melylyel a letéteményezett iárgy a kiszolgáltatás idejében bir. 13. §. A consuli illetékek koronaértékben rovandók ki és fizetendők be. A fizetés azonban a közforgalomban levő egyéb aranyés ezüstérmékben vagy forgalomban levő papirjegyekben is történhetik, ez utóbbiakban annyiban, amennyiben ez a helyi viszonyokra való tekintetből szükségesnek mutatkozik.